Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
634 Nos, a makropályával kapcsolatosan, azt gondolom, a legfontosabb dolog az, és itt, azt gondolom, nem árulok el semmilyen újdonságot, új dolgot, hiszen elég sokan fogalmazták már ezt m eg, hogy ez a 4,1 százalékos növekedési cél túl ambiciózus. Ez bizony nem nagyon reális. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése is az, hogy a jövő esztendőben 3,5 százalékos gazdasági növekedés lesz. Tehát az is elmarad a 4,1 százalékos növekedéstől. Ha ránézü nk, akkor azt láthatjuk, hogy kínálati oldalról bizony ez nincs megalapozva, hiszen nem történt tőkeállománybővülés az elmúlt időszakban, és a munkaerőállomány bővülésének is gondjai, problémái vannak. Bár a költségvetés 1,5 százalékos munkaerőnövekedés t irányoz elő, mégpedig úgy, hogy a versenyszférában 1,9 százalékkal növekszik, az állami szférában pedig 0,4 százalékkal csökken. Természetesen az a kérdés, hogy az állami szférából elbocsátottak vajon hogyan tudnak majd bekapcsolódni a versenyszféra term elésébe. A legfrissebb hír az, hogy az Állami Számvevőszéktől már a tegnapi nap 60 főt eltanácsoltak, elbocsátanak. A kérdésem, hogy ez a 60 fő, akitől most ott megszabadulnak, hogyan fog majd segíteni abban, hogy az építőipari szakmunkáshiányt valamilyen módon próbáljuk meg enyhíteni, vagy a szolgáltató szektorban jelentkező hatalmas nagy munkaerőhiányt próbáljuk meg enyhíteni. Azt gondolom, ez elég nehezen fog menni. A Kereskedelmi és Iparkamara vezetője, Parragh úr is elismerte már azt, hogy bizony jelen tős munkaerőhiány van, tehát nincs nagyon bevonható többletforrás. A kormány számol azzal, hogy a termelékenység 2,6 százalékkal fog növekedni a következő esztendőben. Ez önmagában nem magas szám, de ha megnézzük, 2010 és ’17 között összességében a termelé kenység 2,5 százalékkal növekedett. Azt én túlzott optimizmusnak gondolom, hogy most egy év alatt a 8 évnek megfelelő mennyiséggel fog tudni nőni majd a termelékenység. Keresleti oldalról - hogy a stimulusokat tekintsük - a kormány azzal számol, hogy lesz 3,9 százalékos fogyasztásnövekedés, tekintettel arra, hogy jelentős bérnövekedés volt. Azt gondolom, ez nagyjából megalapozott és fennállhat. Persze, természetesen kérdés, hogy a kafetériának mi lesz a vége, milyen mértékű bércsökkentést fog ez előidézni. A kormányzat igen optimista a bruttó állóeszközfelhalmozás tekintetében. Itt jelentős, 9,5 százalékos növekedést prognosztizál, képzel el. Ez valószínűleg meg is valósítható, hiszen a költségvetési tervben szerepel 4000 milliárd forintnyi állami támogatás a beruházásokhoz. Ez egy irdatlan nagy érték, a GDP 9 százalékát elérő összeg, ami viszont azt is jelenti, hogy ez bizony az összberuházásoknak körülbelül felét jelenti. Egyik kormánypárti képviselőtársam ezt pozitív dologként említette, azonban ennek a v eszélyeit is látni kell. Ha a jövő évi beruházások felét nem a versenyszféra fogja produkálni, hanem az állam által elősegített és támogatott beruházások, akkor ez nagyon komoly piactorzító hatást hozhat elő. És szeretnék itt a gazdasági növekedés kapcsán a reális veszélyekről is szót ejteni, hiszen ezek jelentős mértékű befolyást gyakorolhatnak arra, hogy mekkora lesz a gazdasági növekedés üteme. Nyilván lehet számítani rá már a ’19es évben is, hogy az európai uniós források szűkülni fognak. Ennél fontosa bb egyébként az, hogy a világgazdasági konjunktúra lanyhulása minden bizonnyal nem elkerülhető, az mindenképpen benne van a történetben. Egyébként erről Varga miniszter úr, sőt a miniszterelnök úr is tett már említést. És sajnálatos módon az Európai Unió é s az Amerikai Egyesült Államok között elinduló vámháború szintén problémákat hozhat, ami igen érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot is, tekintettel arra, hogy az exportunk 80 százalékát külföldi többségi tulajdonú vállalkozások állítják elő. (10.40) K ülönösen erős ez a járműiparban, és az össz GDPnk 30 százalékát produkálják a külföldi tulajdonú, többségű vállalkozások, vagyis sajnálatos módon ez bennünket is nagyon erősen fog érinteni. Az ugyan dicséretes, hogy a kormányzat arra tekintettel, hogy van nak bizonytalanságok és világgazdasági turbulenciák, a tartalékokat 50 százalékkal megemelte, de ha ez a dekonjunktúra