Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
632 ELNÖK: Köszönöm szépen. Soron következik Mellár Tamás képvise lő úr, a Párbeszéd képviselője. Parancsoljon! DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt ház! Kedves Képviselőtársak! Azt gondolom, abban nincs vita köztünk, hogy a költségvetés mennyire fontos dolog, a költségvetési törvény elfogadá sa, hiszen a költségvetés határozza meg a gazdaság működését, jelöli ki azt az egyensúlyi és növekedési pályát, amelyen haladni kell, haladnia kell a gazdaságnak. Ha azonban az elmúlt évek gyakorlatát tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy bizony ez nem mind ig volt így, vagy többnyire nem így volt, mert az elfogadott költségvetéshez képest a gazdaság azért lényegében másként működött, azért is, mert az elfogadás után a költségvetést még a hatálybalépése előtt is többször módosították, aztán persze menet közbe n is többszöri módosítás történt. Nos, ezt látva azt is gondolhatnánk, hogy milyen kár, hogy ilyen módosítások történtek, hogy nem lehet zsinórmérték a költségvetés a tényleges gazdasági működést tekintve. Ha azonban megnézzük a 2019es költségveté si tervezetet, akkor azt látjuk, hogy hála istennek, van mód arra, hogy módosításokat eszközöljön a kormányzat a megelőző évek gyakorlatának megfelelően, hiszen ezzel a költségvetési tervezettel, azt gondolom, hogy nagyonnagyon kockázatos lenne a 2019es esztendőnek nekivágni, különös tekintettel arra, hogy milyen bizonytalanságok vannak. Tehát bízzunk benne, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően menet közben több módosítás is lesz, és így nagyobb baj nélkül meg tudjuk úszni a dolgot. A költségvetésnek a lapvetően két célja van, két célja kell hogy legyen. Az egyik a stabilitás, a másik pedig a gazdasági növekedés. A stabilitás és a gazdasági növekedés tekintetében is azonban meg kell különböztetni a rövid távú és a középtávú célokat. Tehát egy jó költségv etés mind rövid távon, mind középtávon biztosítja a stabilitást és a gazdasági növekedést. Nos, az előttünk fekvő költségvetés ezt a kétszer kettes célt nem tudja teljesíteni. Nem tudja teljesíteni azért, mert a kormányzat ragaszkodik egy magas, 4 százalék körüli vagy 4 százalék feletti gazdasági növekedéshez, miközben a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme nem több mint 2 százalék. Ebből az következik, hogyha ezt a 4 százalékos növekedési tervet szeretné megvalósítani a kormány, akkor fel kell áldo znia egyfelől a középtávú növekedési lehetőségeket, másfelől pedig szintén a középtávú egyensúlyi célt is. Miért mondom ezt? Azért, mert ahhoz, hogy egy ilyen jelentős mértékű, 4 százalék körüli gazdasági növekedés valósuljon meg, arra lesz szükség, amit a kormány a korábbi években is alkalmazott, hogy azokat a forrásokat, amelyek a tőkeállomány bővítésére, amelyek korszerűsítésre, szerkezetváltozásra, szerkezetátalakításra lettek volna szánva vagy kellett volna hogy fordítsák, azokat nem arra fordították, hanem olyan célokra, amelyek rövid távon tudták a gazdaságot élénkíteni. Tehát főként az építőipart fejlesztették és építményjellegű beruházásokat hajtottak végre, amely egy gyors növekedést hoz létre, de amelynek eredményeképpen nincsen tőkeállománybővül és és nincs korszerűsítés. A másik oldal pedig az egyensúlyi kritérium fenntartása. Mivel a jelenlegi állapotokat tekintve az egyensúly elég biztos lábakon áll, tehát ebben az adott szituációban, ebből következően egy jelentős keresletoldalú élénkítés nem fog rövid távon semmiképpen sem egyensúlyzavarokat hozni, de középtávon már minden bizonnyal. Ezt nemcsak én mondom, hanem ezt állítja az Európai Bizottság is. Az Európai Bizottság megállapítása az országspecifikus ajánlásoknál olvasható, hogy ez már a 201 7es esztendőben is problémás volt, hogy a középtávú strukturális hiány 3,1 százalék volt, miközben annak a pályának a fenntartásához 1,5 százalékra lett volna szükség. Tehát egy 1,6 százalékos túllépés történt, és ebből következően egyébként ajánlja is az t, hogy Magyarország számára szükséges lenne egy 350 milliárdos kiigazítást már most megvalósítani október végéig. Természetesen tudjuk a kormány válaszát erre, a kormány azt mondta, hogy mivel ez
