Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. LÁSZLÓ IMRE (DK):
616 Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján pedig bízom benne, hogy a 2019. év is pozitív lesz ezen együttműködés területén is . Ehhez kérem szíves támogatásukat és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most László Imre képviselő úr, a Demokratikus Koalíció képviselője kö vetkezik. Parancsoljon! DR. LÁSZLÓ IMRE (DK) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén be kell vallanom önöknek, évek óta abban reménykedem, hogy a kormány egyszer felismeri az emberekről történő gondoskodás, a betegellátás fon tosságát, és nemcsak beszél róla, de tesz is annak érdekében, például olyan költségvetéssel, amely megteremti a feltételeit az idősekről történő gondoskodásnak és egy, a jelenleginél hatékonyabb gyógyítómunkának. Sajnálatos, de igen érdekes megállapításokr a juthatunk, ha ezt a 2019. évi költségvetéstervezetet a 10 évvel ezelőtti, azaz a 2009. évi megszorító költségvetéssel vetjük össze. Csak csendben jegyezném meg, mert ezt önöktől nagyon ritkán lehet hallani, hogy a 20082009. évek a gazdasági világválság évei voltak, amely miatt az állami költségvetésben is megszorító intézkedésekre volt szükség. Formabontó módon tehát egy megszorításokat tartalmazó 2009es költségvetés és egy jól prosperáló gazdasággal működő ország tervezett 2019es költségvetése kerül összevetésre. A 2009. évi zárszámadási törvény és a beterjesztett 2019es törvényjavaslat adatai alapján a kormány prioritásait tükrözve a jövő évben nő az általános közösségi szolgáltatások, a védelem, a rendvédelem, a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenység, a gazdasági funkciók és a funkcióba nem sorolható tevékenységek kiadásának hányada. Ezzel szemben csökken - és elnézést kérek önöktől, de itt számokat idézek, mégpedig 2009 és 2017 relációjában , mégpedig 11,7 százalékról 10,2 százalékra az o ktatásra, 9,2 százalékról 8,6 százalékra az egészségügyre, 34,3 százalékról 28,5 százalékra a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, illetve 3,6 százalékról 3,2 százalékra a lakásügyre fordítható kiadások aránya. Ez utóbbi négy terület részesedé si aránya a 2009es költségvetésben szereplő 58,8 százalékról 2019re várhatóan 50,5 százalékra csökken. Ha ennek a két évnek az adatait a GDP százalékában mérve hasonlítjuk össze, akkor látható, hogy 2019re az E. Alap természetbeni ellátásra fordított ki adásai, ahol a gyógyítómegelőző ellátások szerepelnek tételesen, 4,26 százalékról 3,99 százalékra mérséklődnek, és a nyugellátások aránya 8,36 százalékról 7,85 százalékra csökken. Így már az első megközelítésben is világos, hogy az egészségügy vonatkozásá ban ez a 2019. évi költségvetésitörvényjavaslat az uniós források eredményeként növekvő gazdasági fejlődés ellenére még csak nem is szinten tartás, hanem, tisztelt képviselőtársaim, bizony a megszorítások költségvetése. Holott semmi sem indokolja ezt a me gszorítást, hiszen a gazdaság jól teljesít, aminek lendülete az önök optimista prognózisa szerint az elkövetkezendő években sem fog megtörni. Így a törvényjavaslat szöveges indokolását, amely az egészségügy fejlesztéséről és a nyugdíjak értékének megőrzésé ről szól, légből kapottnak és minden valós alapot nélkülözőnek kell minősíteni. Engedjék meg, hogy a keresetek és a nyugdíjak vonatkozásában is tegyek néhány megállapítást. Mint ismeretes, a bérek éves átlagos 1012 százalékos növekedése mellett a nyugdíja k értéke, mint ismert, csupán az infláció mértékében emelkedett. Ezért 2012. január 1jétől, ekkor került bevezetésre a szociális hozzájárulási adó, a nyugdíjakra fordított kiadások is drasztikusan csökkentek, és napjainkban tovább csökkennek. 20122017 kö zött a nyugellátások kiadása a GDP százalékában 10,8 százalékról 9,4 százalékra esett vissza, azaz 1,4 százalékponttal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a nettó átlagkeresetek arányában 67 százalékról 58,3 százalékra mérséklődött a KSH adatai alapján a nyugdí jak átlagos értéke. 20172019 között ezek az értékek tovább romlottak, nevezetesen a GDP százalékában kifejezve 7,85 százalékra, a nettó keresetek arányában pedig 51,1 százalékra. Tehát 20122019 között a
