Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
407 Egyes esetekben indokolt lett volna a kodifikálás is egyébként, mert elég mókás helyzetet teremtett az, hogy például a személyi jövedelemadó esetében az egykulcsos adó bevezetésekor újra kellett volna alkotni a szabályozást, megszabadítva azoktól az elemektől, amelyek tipikusan egyébként a progresszív adóhoz kötődnek, de hát ez most már csak ilyen. (17.10) Hogyan lehet egyszerűsíteni? Beszéljünk erről! Váljanak kötelezővé a gazdasági társaságok nyilvános beszámolói, legyen ez áttekinthető tételes kimutatással az összes adófajta esetében. Az online pénztárgépeket, mint ahogy egyébként a Költségvetési bizottság előtt a miniszterjelölt úr vállalta is, a kaszinókra is ki kell terjeszteni, de egyelőre eddig ennek még a nyomát nem látjuk. Az adó fajták és kedvezmények számát radikálisan csökkenteni kellene. A Nemzeti Adóhivatalból mint hatóságból sokkal inkább adóügyi szolgálatot kellene alakítani, amely abba az irányba megy, hogy az adózókat kiszolgálja. Legyen az magánszemély, természetes szemé ly vagy egyébként vállalat. Az adózást nagyon támogatjuk, és örülünk annak, hogyha a Demokratikus Koalíció programját megvalósítják, hogy kizárólag elektronikus alapon működjön. Célzottan csökkenteni szükséges az általános forgalmi adót az alapvető élelmis zerek, az internetszolgáltatás és a megújuló energiák esetében. Csökkenteni szükséges a személyi jövedelemadó kulcsát, ugyanakkor a havi egymillió forint fölötti jövedelmekre viszont magasabb adót kell kivetni, a hárommillió forint felettiekre viszont a ha vi keresetek esetében magasabb összegű, akár különadót is be kellene vezetni. A személyijövedelemadóbevallás területén további nagy lépésre van szükség, mi azt gondoljuk, hogy szűnjön meg a jövedelemadóbevallás. Igen, az állam készítse el mindenkinek, és ezzel járuljon ahhoz hozzá, hogy a befizetett közterhek ismeretével együtt lehessen látni, hogy mivel járultunk hozzá állampolgárként ahhoz, hogy a költségvetés és maga az állam működni tudjon. Az adó kiszámítása legyen az állam feladata, és így megszünte thetnék a csalást, a hibázást, a késedelmet, és megszűnnének a bírságok és a pótlékok is. Csinálhatnának egyébként két adóból egyet is a társasági adó és az iparűzési adó értéktöbblet típusú adóvá történő átalakításával, úgy, hogy egyébként ebből az önkorm ányzatok is tudjanak részesedni. Ugyanakkor a társasági adó csökkentését csak a kis- és közepes vállalkozások esetében támogattuk egyébként, a nagyvállatoknak ennél nagyobb mértékben gondoljuk. De nézzük tovább! Egyes adónemeket, most ebben az esetben a tá rsasági adót, ennek a támogatását, a korrupció e sajátos formáját, mi azt gondoljuk, hogy meg kell szüntetni. Fel kell tennünk a kérdést, hogy az ilyen módon hasznosított vagy működtetett adóintézmény eredményeként kivételezett adócsalók országa helyett ho gyan leszünk becsületes és büszke adófizetők országa ebben a formában. Hát, nézzük ezt a társaságiadókedvezményekre vonatkozó lehetőséget! Nézzük egy kicsit részletesebben, amiatt, mert az önök által eddig előterjesztett és rendelkezésre bocsátott adatokb ól sok minden nem látszik, és szeretnék erre rávilágítani, hogy mire van eközben szükség. A költségvetésben egyébként, az ahhoz kapcsolódó törvényeknél vagy akár a korábbi zárszámadásoknál átadott dokumentumok alapján látszik, hogy önök a zárszámadás mellé kletében mennyit fordítottak vagy mennyit fordíthattak társaságiadókedvezményekre. Ugyanezt másik dokumentumban fel lehet lelni, hogy az adóhatóság milyen mértékű adókedvezményt tart nyilván. Ha ezeket összevetjük, egy dolgot mindenképpen tapasztalhatunk: 201315 között a két adatforrásból az következik, hogy 2016ban 80 milliárd forint értékű eltérés van a kettő között. Ha az összes adókedvezményből egyébként kivesszük a legnagyobb tételt jelentő sportcélú támogatások kedvezményét, akkor azt látjuk, hogy a 2015ben megfigyelhető 23 milliárdos eltérés a következő évben egyébként valóban megfordult, de a sportcélú adóknál pedig ott maradt mintegy 60 milliárd forint értékű eltérés. Ennek mértéke bizony már azt teszi szükségessé, hogy erről mindenképpen külön kell beszélni.
