Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
408 Ha a költségvetési törvényjavaslatokban szereplő tervszámokat hasonlítjuk össze egyébként a zárszámadásokban közölt tényekkel, akkor kiderül, hogy minden évben meghaladta maga a tény a maximumot, és ezt a helyzetet azért szeretném itt bemuta tni, mert olyan módon beszélünk a költségvetési törvényt is egyébként befolyásoló adóbevételekről, azaz a költségvetés jelentős bevételi oldaláról, hogy a 2017ről még nincsenek tényadataink. Zárszámadás nem készült, a 2018. évi adatokat csak önök ismerhet ik részlegesen, és eközben pedig 2019ről kell beszélnünk, ami ilyen módon tulajdonképpen teljesen labilis lábakon állunk, és sok szakértő által is egyetértett módon ilyen körülmények között igen nehéz erről komolyan beszélni. De visszatérve ahhoz, hogy ha szétválasztjuk a sportcélú és nem sportcélú támogatásokat, akkor egyértelművé válik, hogy bár a nem sportcélú kedvezményeknél is lényegesen nagyobb a tervezési hiba, amit a törvényjavaslatban minimum- és maximumérték különbségével a kormány érzékeltetni a kar, de az igazi probléma a sportcélú adókedvezmények rendszeres, egyre súlyosabb alultervezése. Ennek nyomán muszáj kérdéseket feltenni, és ezért csak ezen az egy területen látható mértékről - mint ahogy említettem, csak a múlt évre vonatkozólag 60 milliá rd forintról beszélünk - kérdéseket érdemes megfogalmazni. A sportcélú adókedvezmények 2016os elfutása előzetes adatokban miért következett be? Önök mit látnak ebből? Nem arról vane szó, hogy a kormány nem a Nemzeti Adóhatóságot kérdezte meg arról, hogy ő mit tart nyilván, hanem egyébként valamilyen szerződésállományból dolgozik? Ebből következike, nem lehete, hogy ez a 6070, más évben pedig 80 milliárd forintos összeg adókedvezményeket takar, amelyeket még a jövőben fognak az érintettek az adóbevallás nál érvényesíteni? Mert ha ezt a jövőben érvényesítik, akkor ugye ezzel is számolni kell. Ideje lenne, hogy a kormány teljes átláthatóságot biztosítson a taokedvezmények ügyében, különös tekintettel - mint ahogy említettem - a sportcélú kedvezményekre. Már csak azért is, mert az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, mint a közérdekűadatigénylésnél, hogy annak ellenére, hogy bíróság ítélte meg az ezzel kapcsolatos adatkiadási szabályokat, és kötelezte önöket, hogy mindehhez hozzáférhessünk, ehhez képest önök e zt megtagadják, sőt a rendőrséggel, mondhatnám egyszerűen: lefoglaltatták ezeket az iratokat. Adjon tehát teljes körű tájékoztatást a már megkötött szerződésekről maga a minisztérium, mutassa be azt, hogy a Nemzeti Adóhatóság adatai között és egyébként a k öltségvetés között a Pénzügyminisztérium milyen adatokat tart nyilván, és egyébként pedig gyorsítsa fel a 2017es bevallások feldolgozását, és a 2019es törvény zárószavazása előtt tegye közzé a 2017es tényszámokat, és így 2018. június 30án pedig hozza n yilvánosságra a 2017es zárszámadásnak azt a tervezetét, amelyet ellenőrzésre átad az Állami Számvevőszéknek. Most áttérnék néhány részletkérdésre is vagy részletesebb területre is azért, hogy az adóhatóság által egyébként így, a tao keretében tett lépések en túl más területekre is rávilágíthassak. Nem mehetünk el amellett, hogy a kormány azt mondja, hogy azért szünteti meg szinte teljes mértékben a kafetéria minden fajtáját, hogy a munkáltatók inkább bérként adják oda ezt a juttatást. Erre azonban semmilyen garancia nincs, ezt önök is pontosan tudják. (17.20) A kormány valódi célja az, hogy azokat a juttatásokat is jobban megadóztassa, amelyek eddig béren kívüli juttatásként alacsonyabb adókulcs alá estek. A kormány semmilyen kockázatot nem vállal, neki tö bb lesz a bevétele. Miközben pedig kik járnak egyedül rosszul? Ezek a dolgozók. Éppen ezért mi tiltakozunk a kafetériát érintő megszorító intézkedések ellen. Szerintünk ez a terv havi több ezer forintot fog kivenni mindenkinek a zsebéből, hiszen a munkálta tókat semmi nem kötelezi arra, hogy az eddigi béren kívüli juttatásokat vagy azoknak akár csak egy részét is beépítsék a fizetésbe. A dolgozók havi juttatása több ezer forinttal fog csökkenni. Éppen ezért azt követeljük, hogy csak akkor nyúljanak bele a ka fetéria rendszerébe, ha törvényben garantálják, hogy az eddigi béren kívüli juttatásokat fizetésként megkapják a dolgozók. Eközben pedig a Fidesz azzal hitegeti az
