Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
406 De kezdjük először azzal, hogy ezekbő l a célokból, amelyeket önök itt felsoroltak, mi az, ami valóban értelmezhető egyáltalán! Mi alapvetően az egyszerűbb adózást támogatjuk. Mi olyan országot akarunk, ahol adót fizetni a közkiadásokhoz való hozzájárulás, az a tisztesség dolga, az a méltó pol gári erény, de egyébként ez jogos polgári öntudattal is együtt jár. Az adófizetők a munkájukkal és az adójukkal felelős, hatékony államot kívánnak fenntartani. Azt kell megnéznünk, hogy önök ehhez hozzájárulnake bármilyen módon. Ennek kell megfelelnünk. M eg kell gátolnunk, hogy az állam elszívja egyébként a pénzügyi forrásokat a gazdaságból, főként azért, hogy a vállalkozások, a tulajdonosok valóban azzal foglalkozhassanak, ami az ő dolguk: profittermeléssel, technológiai fejlesztéssel, munkahelyteremtésse l. A felesleges adminisztrációtól pedig mentesíteni kell őket. Az állam feladata, hogy a lehető legegyszerűbb adórendszert működtesse, megteremtse az adózás átláthatóságát, korszerű adózási szolgáltatásokat vezessen be. Ezt kérjük számon nyugodtan ezen a t örvényen. Minden lehetséges módon egyszerűsíteni kell, elő kell segíteni az adózás egyre szélesebb nyilvánosságát. Hát, ebből kevesebbet érzékelünk az önök által leírtakból. Ebben bizony, még sok teendő van hátra. De nézzük meg, hogy az általános igényekne k megfelele ez az előterjesztés! Az adórendszer problémáiban én a következőket látom. Az első olyan állításom, hogy a magyar adórendszer egyik jellegzetes problémája, hogy 2010 óta lényegében változatlan. A statisztikai adatok is mutatják, hogy a magyar a dó- és járulékbevételek GDPhez viszonyított aránya folyamatosan nő. 2006ban 36,5 százalék, 2010ben ez már 37 százalék felett volt, 2015re 38,9, 2016ra pedig majdnem elérte már a 40 százalékot. E két évtized alatt Európában is emelkedett a centralizáci ó mértéke 1 százalékkal, ezt ismerjük el, de a magyar emelkedés az 3 százaléknál is több. A magyar ráta 2016ban 0,6 százalékponttal az EUátlag felett van, de a régióban a hasonló fejlettségű országokhoz viszonyítva a legmagasabb. Mindeközben a kormány ál landóan adócsökkentést kommunikál. A közvetlen adók súlya ugyan az elmúlt években csökkent, de a munkajövedelmek adóterhe továbbra is jelentős. Az egykulcsos szja bevezetése pedig különösen az alacsony képzettségűek és ezzel egyidejűleg az alacsony jövedel műek foglalkoztatását nehezítő nagy adóéket okozott. 201719 között összesen 9,5 százalékponttal önök ugyan csökkentik a munkáltatók szociális hozzájárulási adóját, ami cégenként eltérő mértékben részlegesen fedezheti egyébként a béremelés lehetőségét, de erre semmilyen garancia nincs. A banki, biztosítási és közműszolgáltatási, energetikai, távközlési, kiskereskedelmi szférát érintő ágazati adók súlya hirtelen 2016ban a GDP 1,5 százaléka körül volt, míg a bankadók csökkentése révén lett ugyan ez kisebb, a 2013. évi 2 százalékos csúcsnál, de 2017ben a bankadó további csökkentésével az adók mérséklése nincs napirenden most sem. 2017re 9 százalékra csökkent a társasági adó, a legalacsonyabb az Európai Unióban, vonzerejét azonban csö kkenti, hogy az ágazati specifikus adókkal átlagosan ugyanekkora bevételt eredményeznek a költségvetés számára, tehát visszaszedik a pénzt. Adóoptimalizálási szempontból Magyarország kétségtelenül a sokféle NERlovag számára biztosan optimális országgá vál t, az áfakulcs viszont a legmagasabb a világban, az Európai Unióban, mint ahogy itt több felszólalótól már hallottuk. Néhány termék alacsonyabb kulcs alá sorolása ezen egyébként érdemben nem változtat. A kormánynak az elektronikus útdíj bevezetése és a kül önböző fehérítő lépéseknek nevezhető, például az online kasszák sikeresen növelték egyébként a bevételét. Az Európai Unió értékelése szerint mindezek az intézkedések 2018ra mintegy 2 százalékponttal, 37 százalék közelébe viszik a GDParányos adóbevételeke t, ami azonban így is a legmagasabb marad a hasonló jellegű régiós országok között. Az adótörvények módosításait ebből a szempontból nézve a kormányzat rendszeresen egy ilyen salátatörvény formájában terjeszti elő, amely egyébként nagyban akadályozza az át tekinthetőséget.
