Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
378 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képvisel őcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államtitkár úr a felvezetőjében elmondta, hogy a törvényjavaslat a szociális hozzájárulási adóról s zól, és hogy ennek milyen célja van. Erről nekem alapvetően két szó jut eszembe, két szó maradt meg, amit szeretnék az ön figyelmébe ajánlani, mert nekem - önnel ellentétben - a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság jut eszembe. 2019ben is marad a kormá ny által tervezett bizonytalanság beépítve a gazdaságba. Az érdemi adócsökkentés elmarad, a korábbi hibákból tanulva talán azt mondhatom, hogy az egyszerűsítésből talán fellelhetünk valamit, és a gazdálkodók erre talán számíthatnak. A törvényjavaslat névle ges célja a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, a gazdaság versenyképességének megőrzése, továbbá a versenyképes adórendszer megteremtése. Ennek érdekében ez a törvényjavaslat a kifizetői közterhek közül a szociális hozzájárulási adó és az egészség ügyi hozzájárulás összevonására tesz javaslatot, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezményeket akarja összehozni és ilyen módon egymásba olvasztani. Fogadjuk el, hogy a jogalkotó ezt egy intézményben a karja elvégezni, és ezt ilyen módon törvényben, ebben az egy törvényben fogja megtenni, és a törvénymódosításokat egyébként most kivételesen nem egy salátatörvényben fogja elfogadni. A javaslat ilyen módon akkor tehát megszünteti az egészségügyi hozzájárul ást, és beolvasztja. De már itt szeretném jelezni, hogy a probléma magával a jogintézménnyel van, és a létrehozására a munkáltatói tbjárulékot… - amit önök valamikor korábban megszüntettek, és adóvá alakították át annak érdekében, hogy a magánnyugdíjpénzt árakat ellehetetlenítsék egy akkori közvetlen javaslattal. Mindannyian emlékezünk erre az ámokfutásra, amit önök végeztek: 3 millió ember 3000 milliárd forintját tüntették el gyakorlatilag hónapok alatt, és élte fel a költségvetésük, égették el gyakorlatil ag ezt a pénzt. A járulék adóvá történő alakítása értelemszerűen negatívan befolyásolta a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás biztosítási jellegét. Az alapokra, az intézményekre vonatkozó ezt követő intézkedések szintén ebbe az irányba mutattak, így aztán most ne csodálkozzanak, hogyha egyébként e tekintetben kritika éri önöket! Sajnos, továbbra sem szívlelik meg ezt a kritikát. De nézzük először azt, hogy milyen körülmények között terjesztették be ezt a javaslatot! Merthogy ennek mennyi realitása va n a korábban képviselőtársam által hivatkozott, kormány által kötött megállapodásra! Két hónappal ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint még nem volt fenntartható a dinamikus bérnövekedés, ami az elmúlt időszakot jellemezte. Az akkor kiadott in flációs jelentésük szerint ennek következményeként a szociális hozzájárulási adó csökkentésének a hatéves bérmegállapodásban foglalt ütemezése nem lesz folytonos. Az önök által jól ismert Magyar Nemzeti Bank erre azt mondta, hogy 2020 második negyedévében kerülhet sor újabb csökkentésre. Erre a bizonytalanságra szeretném újra és újra felhívni a figyelmet. Feltehetjük a kérdést: akkor a kormány egyébként felelőtlenül teszi meg ezt a javaslatot, avagy egyébként egy választási fogásként teszi meg, és ennyit vá rhatunk ettől? Induljunk ki abból, hogy nem volt felelőtlen egyébként sem a szerződéskötés pillanatában, mert ami ígéretet a munkavállalóknak tettek, azt egyébként a munkavállalók elvárják, hogy önök tartsák be. Tételezzük fel, hogy az ezen a konzultációs fórumon létrejött megállapodás betartása nemcsak szöveg, hanem évekre előre mutató elképzelés! Ennek megfelelően önöknek növelniük kell a minimálbért, a garantált bérminimum növelésére van szükség, és egyébként a munkáltatók által fizetett szociális hozzáj árulási adót csökkenteniük kell. És éppen ezért, amennyiben a kormány törvénytervezetben hangoztatott céljai nem csak ennek a pillanatnak szólnak, akkor egyébként ez a következő évekre is vonatkozik, és hogyha egyébként ezt akarja csinálni, és ebben elköte lezi magát, és valóban kiszámíthatóságra törekedne, akkor ezt a törvényben is rögzíthetné. De a kormány ezt
