Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
379 nem teszi meg, mert egyébként csak a pillanatnak él, nincs lehetőség, nem meri és nem vállalja fel azt, hogy a 2022ig vállalt csökkentés mellett ho sszú távra elkötelezze magát, és egyébként a vállalatok, a munkaadók ilyen értelemben valóban a kiszámíthatóság mellett lehessenek. Merthogy egyébként a Magyar Nemzeti Bank által adott jelzések nem támasztják alá az önök által megtett lépéseket, elképzelés eket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy káosz van, nem pedig biztonság. A vállalatok viszont éppen emellett önöktől teljesen függetlenül dinamikus béremelésbe kezdtek. Szükségük van erre, mert egyébként a munkaerő megtartása és annak megelőzése érdekében, hogy ők et elhagyják, igen, ezt a lépést nekik meg kellett tenni. Ezt a folyamatot a kormány jóval nagyobb elkötelezettséggel támogathatná, mint például amit az előbb említettem önnek. De a lényeg az, hogy a 2016 őszén kötött hatéves bérmegállapodás értelmében önö knek ezt 2018 után még négy évig 22 százalékkal csökkenteniük kell. Ha teljesült volna egyébként ez a feltétel, akkor az adott negyedévet követő második negyedév elején csökkentheti gyakorlatilag a kormány a szociális hozzájárulási adót. A gyakorlatban eg yébként mindez azt jelenti, hogy a jegybank szerint, amint említettem, 2019 utolsó negyedéve után kerülhetne erre csak sor. De nézzük tovább azt a körülményt, amit önök teremtettek, és amivel foglalkozni kell! Ne feledkezzünk meg arról, hogy amióta a munka adói tbjárulék helyett szociális hozzájárulást kell fizetni, ami adónak számít, és az adó alapja a munkabér, ha a munkáltató fizetné egyébként a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjasnak nyugdíjat kellene kapnia, ha viszont a munkáltató csak adót fizet, akko r azért cserébe nem jár semmi. Az átkeresztelés azt jelentette, hogy önök nagyobb szabadságot kaptak, a kormány nagyobb szabadságot kapott, hogy akár más célra elkölthesse az így befolyt összeget, és egyébként - mint láttuk - el is költötte. Az elmúlt évek többletbefizetései sok száz milliárd forintját önök nem a nyugdíjasokra, nem az egészségügyre költötték, hanem egészen másra. A korábbi szabály szerint a tbjárulékot, amit adóként kezeltek a kivetésnél és a beszedésnél, csak a tá rsadalombiztosításra lehetett volna költeni, de a változás megszüntette a kormány kötelezettségét, hogy a befolyt összeget egészségügyre és nyugdíjra fordítsák. És ennek megfelelően tapasztaljuk azt is, hogy a befizetett összeg eltűnt, és önök másra haszná lják. Ennek az adónak a bevezetése, átkeresztelése ebben a formában előkészíti egyébként gyakorlatilag, hogy a miniszterelnök úr által emlegetett nagy válság esetén ne a nyugdíjakra kelljen költeni, hanem akár még azt is el kelljen viselni, hogy nagymérték ű nyugdíjcsökkentés következhet be. Azért, hogy ez ne következzen be, azért akarunk a mai helyett egyébként egy demokratikus, de hatékony és erős államot, mi erről beszélünk, és ezt javasoljuk önöknek. A lehető legszélesebbre kell nyitni a kaput a vállalko zók előtt, tulajdonosként egyébként az állam ne torzítsa a piacot, ellenőrzi a versenyt, védi a vállalkozásokat, optimalizálja az adókat, támogatja a munkahelyteremtést és a fejlesztéseket, méltányos, de következetes az ellenőrzésekben és a szankciókban, e gyébként pedig keményen megtorolja a korrupciót és a közpénzzel való visszaélést. Na, látja, ezt nem látjuk mi e mögött az adóelőterjesztés mögött. (15.10) A munkaképes korú lakosság jelentős része életkora, képzettsége, mobilitáshiánya és egyébként egé szségi állapota miatt már nem lesz képes arra, hogy munkavállalóként részt vegyen abban a modernizációs fordulatban, amit ön is vizionált. Számukra az értékteremtő munka lehetősége ott van helyben. Ennek a helyi megoldásnak kell illeszkednie az európai egy séges piachoz, és ezt nem látjuk e mögött a törvénytervezet mögött. Európai megoldásra van szükség. Itt csak azok tudnak helytállni, akik kiszámítható környezetben tudnak dolgozni. Az önök javaslata ehhez kevés, többet kell tenni az ország érdekében. Ezért volt már akkor is nagy megrökönyödés, amikor önök a munkaadói tbjárulék helyett szociális hozzájárulás fizetésére kötelezték a vállalatokat. Ha tehát a munkáltató fizeti a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjasnak nyugdíjat kellene kapnia, ha viszont a munk aadó csak adót fizet, akkor ezért önök szerint is ezzel a megoldással nem jár semmi. Idézem a törvény szövegét. Önök terjesztették
