Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 25. hétfő - 11. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
278 ilyen menetrend soha nem fog létezni, amely mindenkinek megfelelő, de abban biztos vagyok, hogy lehet a jelenleginél jobb menetrendet összeállítani. Ehhez nem kellene más, mint például az adott iskoláknak mindig tanév kezdetén a busztársaságokk al, a vasúttársaságokkal egyeztetni, elmondani, hogy hova járnak be hozzájuk fiatalok, milyen igényeknek próbáljanak megfelelni, és biztos vagyok benne, ha kötelező lenne egy ilyen egyeztetést lefolytatni minden érintett iskolának az adott területi, region ális vagy megyei busz- és vasúttársaságokkal, akkor már egy jobb menetrendet lehetne kialakítani. Fontos lenne például a NAT kapcsán is azon elgondolkodni, hogy mennyire van szükség, és megoldhatóe az, hogy ne legyen szükség nulladik órákra. A nulladik ór ák önmagukban megterhelők mindenki számára, akikről pedig én a mai felszólalásomban beszélek, a bejárós diákok számára még nagyobb nehézséget okoz. Ilyen esetekben, amikor hét órára be kell érni az iskolába, azért nem kizárt, hogy egy ilyen bejárós diáknak fél ötötkor fel kell kelnie, ami egy tizenegynéhány éves fiatalnak nehézséget okoz. Én tehát arra szeretném biztatni a kormányt, hogy foglalkozzon ezen társadalmi réteg problémáival, induljon el egy közös gondolkodás, és próbáljuk lehetővé tenni, hogy sz ámukra is könnyebbségek szülessenek, egy könnyebb iskolába járási módszert tudjunk kitalálni számukra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalá sra jelentkezett Lukács László György képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Mire számíthatunk?” címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztel t Államtitkár Úr! A „mire számíthatunk?” kifejezés nemcsak a politikai szereplőket, hanem a szakmai, illetve tudományos élet szereplőit is igazgatja, ha az egészségügyről beszélünk. Éppen ezért sokan bizakodással és sokan nagy kérdésekkel vágtak neki és vá rták azt a bekövetkezett változást, ami az egészségügy állami szintű irányításában az elmúlt időszakban végbement, lévén új minisztere, illetve új államtitkársága lett ennek a területnek. És pontosan a változásoknak a helyes irányba való lökése érdekében t öbb szervezet, így többek között a Magyar Orvosi Kamara is kifejtette álláspontját, hogy mit tartana helyesnek, melyek lennének azok az első lépések, amelyeknek meg kell valósulniuk. És úgy gondoltam, azért is hozom képviselőtársaim elé ezeket a pontokat, mert ezek nemcsak a Magyar Orvosi Kamarának, hanem nagyobb részt a társadalomnak, sőt a szakmának az elvárásait tükrözi, és úgy gondolom, hogy ezek olyan alapvető dolgok, amelyekben mindannyian egyet tudunk érteni és egyet is fogunk érteni. Az első legfont osabb változási pont, amelyben mindenképpen az új kormánynak nagy körültekintéssel kell eljárnia, az az egészségügy mindennapi korrupciója, a hálapénz. Nagyon sokat szoktunk itt a Ház falai között is beszélni róla, de talán nem eleget, éppen ezért fontos t udni, hogy a hálapénz jelensége bár a régben gyökerezik, sikerült túlélnie a rendszerváltás időszakát, és most már egy ilyen üzemszerű működéssé ment át az egészségügyben, ami sokszor egyébként pótolja azokat a forrásokat, amelyek akár a dolgozó oldalán, a kár az intézmény oldalán hiányzik, és mintegy kompenzációként épült bele a rendszerbe. De azt is ki kell mondani, hogy a hálapénzre nincs szükség, és egyébként az Orvosi Kamara, de minden szervezet, nemcsak politikai pártok, hanem minden szakmai szervezet erre hívta fel a figyelmet. Így hát az első fontos lépés a hálapénz tiltása, természetesen olyan előfeltételek megteremtésével, ami a magas béreket jelenti, illetve a kórházak rendes finanszírozását, hiszen ezek tudják csak megállítani a hálapénz mögött re jlő jelenségeket. (17.50)
