Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 16. hétfő - 18. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1265 ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni. Utolsó napirend utáni felszólalásra jelentkezett Becsó Károly kép viselő úr: „Kelet – Nógrád – közlekedés új útjain” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! KeletNógrád gazdasági fejlődésének, a felzárkóztatási folyamat felgyorsításának egy lokálpatri óta országgyűlési képviselő számára mindig is kiemelkedő prioritást kellett volna élveznie. Bár az elmúlt mintegy három évtizedben több program, számos kezdeményezés, előremutató döntés született a fejlődés érdekében, igazi változásról csak 2010 óta beszél hetünk. Ha valami nagy jelentőséggel bírt, ami szinte mindenkit érintett, és alapját jelentette a pozitív elmozdulásnak, az a 21es út négynyomúsítási programjának ütemezett végrehajtása volt. A beruházás már 2001ben elindult egy 2,6 kilométeres szakasz m egépítésével, de ahelyett, hogy legkésőbb 2010re átadták volna az 52 kilométeres szakasz kivitelezését, mintegy tíz év csúszással, várhatóan 2019 második negyedévének végére épülhet meg a 21es. Igaz, ehhez viszont kellett az erőteljes és sikeres lobbizás és az Orbánkormány kiemelt támogatása. Az út megépítésével nemcsak gyorsabban és biztonságosabban tudunk közlekedni ezen a szakaszon, de az a régen várt és akart cél is elérhetővé vált, miszerint ezzel a beruházással KeletNógrád végérvényesen kapcsolódh at az ország gazdasági vérkeringésébe. Az igazi áttörést viszont akkor tudnánk elérni, ha a közúti közlekedés mellett a vasúti közlekedés területén is végre meg tudnánk mozdítani az állóvizet. Tisztelt Ház! Ez a vidék valamikor egy erőteljes ipari térsége volt Magyarországnak. Nógrád megye urbanizációs övezete és a közelmúltig jelentős ipari térsége egybeesik a LosoncFülekSalgótarjánBátonyterenyePásztóHatvantengellyel. Nem véletlen, hogy már az 1860as évek elején napirenden volt a vasút építése, sőt 1867. május 9én megnyitásra került a HatvanSalgótarján- és a hozzátartozó SalgótarjánJózsefrakodószárnyvonal. Ez a közlekedési lehetőség vált a következő évtizedekben a legfontosabbá a térségben, nem utolsósorban a terület földrajzi és gazdasági jelleg zetességei miatt. A felfutás csúcsa a 70es és a 80as években következett be a nemzetközi vonatok sokaságával. (21.10) A rendszerváltozás után azonban egyéb pályavasúti problémák miatt a szolgáltatások és azok minősége elkezdett romlani, és végül a nemz etközi és távolsági forgalom megszüntetése után a minimális helyközi szektor kiszolgálása maradt meg a szolgáltatási portfólióban. Tisztelt Ház! Ha komolyan gondoljuk KeletNógrád és Salgótarján gazdaságának jövőbeli dinamikus fejlődését és a gazdasági kap csolatok Szlovákia felé történő továbbfejlesztését, akkor indokolt lehet egy olyan gazdaságfejlesztési program, amelynek keretében az érintett vasútvonalak összehangolt fejlesztésére is sor kerülhet. A fejlesztés megvalósítását segítheti az a magyar kormán yzati szándék, amely Budapest és Varsó között gyorsvasút megvalósítását tervezi. Úgy gondolom, hogy az érintett pályaszakasz infrastrukturális fejlesztése, a pályavasúti szolgáltatások keresletorientált bővítése mind a teher, mind a személyforgalom esetéb en nagymértékben segítené KeletNógrád dinamikus gazdaságfejlesztésének felgyorsítását. Így legyen! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Cseresnyés Péter államtitkár úr jelzi, hogy kíván válaszoln i. Öné a szó, államtitkár úr. CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár :
