Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 16. hétfő - 18. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1256 folyamatában milyen indoklásokat adtunk. A benyújtáskor az expozéban én magam mondtam el, hogy miről szól az a rendelkezés, ami az Eximbankot érinti, és el kell mondjam, hogy sajnos most a vita végén is csak azt tudom konstatálni, hogy az indítványnak a teljes félreértelmezéséről van szó. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Vagy nem ismeretéről.) Egyrészről az Eximbank pozíciója a hiányt nem érinti, az államadósságot érinti, és az önök előtt lévő javaslat pont arról szól, hogy az Exim kötelezettséget, államadósságot növelő kezdeményezést csak úgy tehessen, hogy arra vonatkozóan előzetes kormányzati engedéllyel bír. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis minden államadósságot növelő tételhez a kormányzat előzetes jóváhagyása szükséges. Tekintettel arra, hogy az Eximbank státuszát illetően egy hosszú vitát folytattunk az Eurostattal, és az Eurostat azt a sajátos döntést hozta meg, hogy az Eximbankot az állam részének tekinti, ezért a kormány olyan indítványt tett az Országgyűlés számára, melynek értelmében az Exim kötelezettségei, amelyek most már az államadósságba számítódnak be, csak úgy valósulhassanak meg, hogy - ismétlem - ahhoz előzetes kormányzati jóváhagyás kötődik. Annyit hadd említsek meg az Exim ügyei kapcsán, hogy a magyarországi statisztikai szervek - a Pénzügyminisztérium, a KSH és a Magyar Nemzeti Bank - azt kérte az Eurostattól, hogy egy transzparens eljárást folytasson le minden európai uniós tagállamban a tekintetben, hogy az Eximbankot és az eximjellegű szervezeteket hol sorolják be az állam részeként, és hol tekintik az államon kívüli szervezetnek. Azért az egy elég sajátos dolog, hogy a legtöbb európai uniós országban működik ilyen szervezet, és vannak olyan országok , ahol az eximet az állam részének tekintik, máshol pedig azon kívül van. Tehát ebben egy egyértelmű állásfoglalást és transzparens állásfoglalást kértünk az Eurostattól; ezt nem tette meg, de tudomásul vesszük, és már a mostani statisztikákban is az Exim adóssága az államadósság részét képezi. Ezzel együtt is tudtuk csökkenteni az államadósságrátát 2016. év végéhez képest a tavalyi év végével, és bízom abban, hogy ezt tudjuk majd folytatni a következő időben is. Ami pedig a letelepedési kötvényeket illeti : többször elmondtuk, hogy 2017. március 31. után már nem lehetett letelepedési kötvény iránti igényt benyújtani. A most önök előtt lévő törvényjavaslat pedig ezen konstrukció végleges kivezetéséről szól. Én nem láttam olyan számításokat, amire képviselő ú r hivatkozott, hogy nevezetesen ennek a konstrukciónak az adófizetők lennének a kárvallottjai, nem láttam olyan számítást, amit képviselő úr említett. Azt viszont el tudom mondani, hogy amikor a tisztelt Országgyűlés a letelepedési kötvény bevezetéséről dö ntött, egy teljesen más gazdasági helyzet volt, mint ami ma jellemzi Magyarországot. (20.30) El tudjuk mondani azt, hogy túlzottdeficiteljárás alatt voltunk. El tudjuk mondani azt, hogy 2012ben még az Európai Unió egészében is gazdasági visszaesés volt. El tudjuk mondani azt, hogy rendkívül nehéz volt devizaforrásokhoz hozzájutni, és azt mondhatjuk el, hogy ezzel a konstrukcióval Magyarország olyan nemzetközi gyakorlatot követett, amely számos európai országot jellemez, hogy csak a szomszédos Ausztriát p éldaként említsem. Ma viszont már erre a konstrukcióra azért nincsen szükség, mert kikerültünk a túlzottdeficiteljárásból, Eximmel vagy anélkül az államadósságot évről évre tudjuk csökkenteni, a devizaadósság részaránya sokkal kisebb, mint néhány évvel ez előtt - hál’ istennek; most azt gondolom, hogy ezt a gazdaságpolitikai lépést is sokan jónak tekinthetik , mind a három nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk. Ma már valóban nincsen szükség erre az eszközre, ezért van a tisztelt Országgyűlés előtt lévő javaslatban a konstrukció végleges kivezetéséről szó. Abban bízom tehát, hogy a most szóba nem került intézkedések többségében konszenzus van, és ezek elfogadása szerves egységet fog képezni a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat tal, ezért tisztelettel megköszönve a törvényjavaslat vitája során elhangzott észrevételeket, véleményeket, a javaslat elfogadását javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
