Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 16. hétfő - 18. szám - Döntés napirend módosításáról - Az ülés napirendjének elfogadása - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1173 nemzetiössztermékarányos államadósság továbbra is csökken, összhangban az Alaptörvényben meghatározott adósságfék intézményével. Az un iós források tekintetében összességében mintegy 1905 milliárd forint jut Magyarországra jövőre mind a beruházási és strukturális alapok, mind a közvetlen agrártámogatások révén. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elha ngzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemények ismertetés ére kerül sor, amelyet négy képviselő ismertet összesen 30 perces időkeretben. Elsőként VargaDamm Andreának adom meg a szót. DR. VARGADAMM ANDREA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tis ztelt Képviselőtársaim! A Költségvetési bizottság jobbikos tagjaként ismertetem azt a kisebbségi véleményt, amelyet mi magunk fogalmaztunk meg. Már az általános vita alkalmával is jeleztem, hogy a hazardírozás költségvetésének tekintjük ezt. A 4 százalékos bővülés, a 2,7 százalékos infláció és a 311 forintos euróárfolyam önmagában három olyan tényező, amely nem a valóság alapján áll, és nagy valószínűséggel, mivel mindegyik befolyásolja a költségvetés teljesíthetőségét, ezáltal már e három adatból is levonh atnánk azt a következtetést, hogy ez nem megalapozott költségvetés. Nagy volt a sietség a kormánypártok és a kormányzat részéről a benyújtásra. Látszott is egyébként a rendkívül sok triviális hiba, és aztán a benyújtás után vélhetően erőteljes lobbitevéken ység eredményeként kialakult módosításokat illetően. Mi lennénk a legboldogabbak, ha sikerülne az államadósságnak a GDParányos 70,3 százalékra csökkentése, de ha figyelembe vesszük, hogy az év első három hónapjában 684 milliárd forinttal sikerült növelni az államadósságot, és így 73,6 százalékról 74,2 százalékra emelkedett, ez már önmagában perspektivikusan előrevetíti, hogy lehetetlen tartani a költségvetésben megálmodott mértékeket. Kifogásoljuk, hogy az Állami Számvevőszék véleményét csak egy nappal a p lenáris ülés előtt ismerhettük meg - 2018. június 26án nyújtották be , és kifogásoljuk azt is, hogy az előirányzatokat csak a 2018. évihez hasonlítja, míg a 2017. évi tényszámokról egyáltalán nem tájékoztat. A mai napig sem tudjuk, hogy ez a költségvetés egyébként a már lezajlott évek zárszámadásához hogyan fog illeszkedni. Nehezítette a jogalkotói munkát, hogy a pénzügyminiszter tíznapos fáziskéséssel, 2018. június 23án terjesztette be az Országgyűlésnek a fejezeti köteteket, ezzel teljes mértékben akad ályozva az ellenzéki képviselőket abban, hogy legyen elég idő a feltárásra és a módosító javaslatok benyújtására. Egyáltalán nem derült ki a javaslatból, hogy a GDP idei növekedése mekkora lesz, holott már az említett euróárfolyam, valamint az államadósság nominális mértéke alapján, valamint a bővülés mértékének meghatározására tekintettel ez is egy rendkívül fontos információ lett volna. Üdvözli a Jobbik frakciója azt, hogy a határon túli magyarság megmaradására fordított források mértéke nem változik, nem csökken, de az elfogadhatatlan, hogy a tervezetben szétszórtan jelentkeznek ezek a források, azok felhasználásáról gyakorlatilag semmifajta indoklást nem tartalmaz, és nagyon aggódunk azért, hogy nem a magyarság valódi élethelyzetének javítására és megmar adására szolgál a források legnagyobb része, hanem esetlegesen a külhoni helytartók jólétének bővítésére. Üdvözlendő az, hogy beruházások történnek, de azt kell megállapítanunk, hogy ezek a beruházások nem a jóléti rendszerek bővülését szolgálják, hanem eg y szűk gazdasági elit érdekeinek a szolgálatában állnak. A Pénzügyminisztérium képviselője többször beszélt arról, hogy a tartalékokat megnövelik annak érdekében, hogy az esetleges válságot el tudják kerülni, illetőleg ha a három fontos tényezőből bármelyi k is nem annak megfelelően alakul, úgy ezekkel a többletforrásokkal lehessen finanszírozni
