Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 16. hétfő - 18. szám - Döntés napirend módosításáról - Az ülés napirendjének elfogadása - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK - BŐSZ ANETT (független):
1174 a költségvetést. De azért azt meg szeretnénk jegyezni, hogy a 110 milliárdról 165 milliárdra nőtt általános tartalék, a megmaradt 60 milliárdos Országvédelmi Alap és a különböző céltartalékok, amelyek 90 milliárdról 135 milliárdra nőnek, üdvözlendők, de az elmúlt hét év tapasztalatai alapján ezen összegek nagy része év végén gyakorlatilag a kormány kifizetőhelyévé vált. Alig egy hónapos gyorstalpalással nehezen alkoth ató megalapozott költségvetés. Gyakorlatilag az országgyűlési képviselők és az ellenzéki képviselők szavai alig jutnak el a kormányzathoz, nagyon kevés módosító javaslatunkat tudtuk elfogadtatni. Néha úgy érzem, mintha a hetvenes években lennénk, amikor az MSZMP KB határozott az ország költségvetéséről, és az Országgyűlés formálisan döntött, és a Pénzügyminisztérium ismertette, a KBtitkár bejelentette a párt támogatását a parlamentnek. A 4 százalékos bővülést semmilyen módon nem támasztják alá az elmúlt hé t év adatai. 2010ről 2011re 1,7 százalék, 2012ről 2013ra 2,7 százalék, 2013ról 2014re 2,1 százalék, majd pedig 2015ről 2016ra 0,9 százalék volt a GDP emelkedése, illetőleg csökkenése. Ezek az adatok nem támasztják alá a kormány optimizmusát. (15. 00) A kormány bürokráciacsökkentést ígért évről évre, ehhez képest ez a mostani tervezetben szereplő forrásigény gyakorlatilag azt mutatja, hogy egyáltalán nem fog csökkenni az állami bürokrácia, viszont azokra a működési rendszerekre, amelyek a jóléti áll am megteremtését szolgálhatnák, rendkívül keveset költ a kormányzat. Jelezni kívánom, hogy amíg Magyarországon a bürokrácia 17,8 százaléka a költségvetés forrásainak, addig ez OECDátlagban 13,2 százalék, tehát jelentősen túlköltekezik az állam, és abból e redően nem nagyon látható eredmény. Jelezni kívánjuk, hogy a szociális ellátórendszernek a magyarországi költségvetésből juttatott mértéke 29,9 százalék, az OECD átlagához képest igen csekély, hiszen az 32,6 százalék, a szomszédos Ausztriáé pedig 42 százal ék. Ez azt jelenti, hogy az egészségügybe, az oktatásba és a szociális ellátórendszer színvonalának emelésébe nem kíván a kormány jelentősebb, az OECD átlagát elérő forrásokat bevonni. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnö ke foglalja el.) A jóléti rendszerbe bevezetett forrásemelkedést teljes mértékben el fogja vinni az infláció, így nem beszélhetünk sem reálbér, sem a források reálértékének növekedéséről. A költségvetés ebben a formában elfogadhatatlan, a vita során a korm ány képviselői, valamint a kormányzó pártok képviselői olyan önbizalomtól duzzadó nyilatkozatokat tettek, amelyeket a későbbiekben, a végrehajtáskor és a zárszámadáskor számon kívánunk kérni. Végül pedig a jelen lévő államtitkár úrnak szeretném azt válaszo lni, amikor arról beszélt, hogy a Jobbik milyen módon élte volna fel javaslataival a költségvetés forrásait, jelezni kívánom, hogy az nem volt igaz. 640 milliárdos olyan többletforrás szerepel beruházásoknál, konkrét javaslatok és ajánlások nélkül, amelyek mindenképpen csak presztízsberuházások, kamuberuházások, és nem azokra a társadalmat érintő szociális és jóléti intézkedésekre fordítanák, amellyel a közjót, a jólétet és a demokrácia alapértékeit kívánnák megőrizni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a J obbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak. BŐSZ ANETT (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. A Magyar Liberális Párttal köz ösen megfogalmazott véleményeket szeretném ismertetni a következő néhány percben.
