Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 16. hétfő - 18. szám - Döntés napirend módosításáról - Az ülés napirendjének elfogadása - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
1172 A Nemzeti összetartoz ás bizottságának véleménye. Magyarország központi költségvetése a legjobb fokmérője annak, hogy miként sikerült az elmúlt nyolc évben a külhoni magyarság támogatását rendszerszintűvé tenni. Magyarország immáron évek óta költségvetésében szavatolja a külhon i magyar intézmények és szervezetek állandó működését és fejlesztését, a külhoni magyar közösségek megerősítése érdekében indított programok folyamatosságát és folyamatos bővülését. A kiszámítható magyarországi, anyaországi támogatásnak köszönhetően az elm últ években mintegy 5 ezer külhoni intézmény működése és programjai váltak fenntarthatóvá. A Bethlen Gábor Alapból nyújtott forrásokkal nemcsak megtartottuk, de jelentősen megújítottuk és bővítettük a külhoni magyar közösségek megmaradásához szükséges inté zményrendszert. A költségvetésben biztosított forrásoknak köszönhetően több olyan program folyamatosságát, folyamatos bővítését tudjuk garantálni, amelyek jelentős lépéseket tesznek a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében. (14.50) A Nemzetpolit ikai Államtitkárság tematikus éveinek keretében 2012 óta a külhoni magyar közösségek egyegy csoportjának kiemelt támogatása valósul meg. Folyamatosan bővül a Kőrösi Csoma Sándorprogramban és a Petőfi Sándorprogramban kiküldött ösztöndíjasok és ezáltal t ámogatott közösségek száma is. 2018ban már 215 ösztöndíjas érkezik a diaszpórában és a szórványban élő magyarokhoz. A 2019. évi költségvetési tervezetben a Bethlen Gábor Alap forrásainak mintegy 1,4 milliárdos növekedésével továbbra is biztosítottnak látj uk a nemzetpolitika stabilitását. Kormányzati szinten 2017ben több mint 100 milliárd forintot fordítottunk nemzetpolitikára, az idei évben hasonló nagyságrendű támogatásra van kilátás, a 2019es tervezet előirányzatai pedig ennek az összegnek a további nö velését hozhatják. A Nemzetpolitikai Államtitkárság programjaira és a Bethlen Gábor Alapból nyújtott támogatások mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási, kulturális és egyházi támogatásaival jelentős előrelépéseket tettünk az egységes Kárpá tmedencei oktatási és kulturális tér megteremtésében. Ennek a munkának a folytatását garantáljuk, és garantálják a 2019. évi előirányzatok és az a tény is, hogy az egyházi ügyek és a nemzetpolitika az új kormányzati struktúrában közös irányítás alá került ek. Nagy örömmel látjuk, hogy a Határtalanul!programra szánt források tovább növekednek, így 2019ben már több mint 5,6 milliárd forintból folytatódhat a kezdeményezés. A tervezet szintlépést jelent a gazdasági terület egységes Kárpátmedencei kezdeményez ésében is, hiszen a korábbi évekhez képest nagyságrendileg nagyobb összeget, mintegy 50 milliárd forintot biztosít a Kárpátmedencei gazdaságfejlesztési tervek korábbi években megkezdett végrehajtásának folytatására. Az agrárterületeken is jelentős előrelé pések történnek a külhoni magyarság felé való nyitásban. A Kárpátmedencei falugazdászprogram elindításával 2019ben több mint 400 millió forinttal nőnek a nemzetpolitikai célú források ebben a szektorban is. Összességében elmondható, hogy egy nemzetpoliti kai szempontból biztató tervezetet látunk, amelynek megvalósítása és megvalósulása egyszerre eredményezi majd a külhoni magyarság megmaradását, valamint az anyaország és a külhoni magyarság minél több szakterületen való együttműködésének megerősítését. A V állalkozásfejlesztési bizottság véleményét olvasom önöknek. 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, tartósan alacsonyan tartja az államháztartás hiányát, c sökkenő pályára állította az államadósságot, és tartós gazdasági növekedést ért el. 2010 óta közel 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliség, és rekordokat dönt a foglalkoztatás, miközben a bérek hosszú évek óta nem látott ütemben nőnek. Ezt az utat folytatva készült el Magyarország 2019. évi költségvetési javaslata, és továbbra is kiemelt szempont a teljes foglalkoztatottság elérése. Ennek érdekében tovább csökkennek a munkát terhelő adók. Az Európai ügyek bizottságának véleményét olvasom. A törvényjavaslat a fegyelmezett fiskális politika révén megfelel az úgynevezett maastrichti kritériumoknak is. Továbbá a
