Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat, valamint A magánélet védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
1139 hangsúlyozták. Sorolhatnám itt azt, hogy például a devizahitelesek ügyében különböző bankvezetők vagy beosztottak vagy éppen bírák előtt is szerveztek tüntetést nemcsak Budapesten, hanem mondjuk, például Szegeden. Azt is láthatjuk, hogy a bíróság nem tudta feloldani éppen azért ezt az ellentmondásos helyzetet, sőt a rend őrség illetékes szervei sem tudták megoldani ezt a kérdést, mert még egyszer hangsúlyozom, alkotmányos alapjogok ütközése esetén a sorrendiséget, illetve az elbírálás szempontjait nem tudták megoldani a jelenlegi alkotmányos szabályozás, illetve gyülekezés i törvény alapján. És még az előbbi kétpercesemből kimaradt, és ezért mondom azt, hogy a kodifikációs igény már évek óta létező jogi probléma, az Alkotmánybíróság döntéséből kifolyólag ezt a jogszabályt meg is kellett alkotni, meg is alkotjuk vagy szeretné nk ezt megalkotni, és az nem világos számunkra vagy számomra, tisztelt ellenzéki képviselők, amikor ezzel a kérdéssel szembesülnek, akkor vajon a most benyújtott előterjesztést és annak az igen hosszú jogelméleti mélységű indoklását egyáltalán elolvastáke . Azt csak jelezni szeretném, hogy a gyülekezési jog az egyetemi stúdiumok között egy komoly tantárgy, egy félig évig legalább hallgatják a hallgatók, és ebből vizsgázniuk kell, és nekem komoly kétségeim vannak, tisztelt képviselő urak, hogy ennek a stúdiu mnak meg tudnánake felelni. Mert a kérdéseikből ítélve, például a közlekedés rendjének a megsértése az úgy áll előttük, mintha ismeretlen jogi probléma lenne a jogalkalmazók előtt. Nem ismeretlen jogi probléma, hogyha esetleg netalántán konzultálnak a bud apesti rendőrfőkapitány ez irányú kollégájával, aki magas rangú rendőrtisztként és rendőrségi csoportot vezetően magas jogi képzettséggel, évtizedes tapasztalattal önöknek el tudná mondani, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, és hogyan valósult meg az eddig i jogszabályi környezetben. De ezt a fáradságot önök nem vették maguknak, és láthatóan arra használják fel ennek a törvénytervezetnek a vitáját, hogy ismét úgymond félelmeket keltsenek vagy gumijogszabályokra hivatkoznak. Az előbb már a kétperces felszólal ásomban idéztem önöknek, hogy amit önök gumijogszabálynak hívnak, az nem gumijogszabály. Nem ismerik ezt a fogalmat, hogy mit jelent a gumijogszabály. Ez azt jelenti, hogy a jogalkalmazó teljes bizonytalanságban van a jogszabály tartalmát illetően, illetve minden irányban - pozitív és negatív irányban is - lehet értelmezni. Ennek a jogszabálynak ilyen típusú, úgymond gumi volta nincs, nem létezik, önök ezt most sem mondták ki, most is hiányzik ez a konkrétumság az önök felszólalásaiból. Sajnos megint úgy ke ll hogy minősítsem a felszólalások jelentős részét, hogy indokolatlan félelemkeltés és egyfajta obstrukció. Egyébként VargaDamm Andrea képviselő asszonyra csak fél mondat erejéig visszatérve, ő egy részben azt említette, hogy a kinyitott kertkapu problema tikája az közterületként funkcionálna a kerttel, ha jól vettem ki a szavaiból. Megmondom őszintén, kitűnő jogász kolléganőnek tartom, de nyilvánvalóan ezt csak humornak szánta. Értékelem az ő elegáns humorát, de nyilvánvalóan egy kert és egy magánlak nem v álik közterületté, ha kinyitom az ajtót, de még egyszer mondom, értékelem a humorát. Visszatérve pedig az előbbi jobbikos kolléga felszólalására, csak félmondat erejéig jegyzem meg, hogy ilyen sajtóhelyreigazítási és személyiségi jogi pereket egyáltalán n em kötném össze a gyülekezési joggal, az egy teljesen más jogág. Köszönöm szépen a felszólalást. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak. ARATÓ GERGELY (DK) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy ha ön, miközben minket mindig arra int, hogy maradjunk a konkrét törvényjavaslatnál, egy picit több energiát fordítana arra, hogy valóban próbálja érvekkel védeni a törvényjavaslatot, és egy kicsit kevesebbet arra, hogy meglehetősen felületesen és fölényeskedve gyalázza az ellenzéket, ez valószínűleg elősegítené azt, hogy erről a komoly ügyről komolyan lehessen beszélni. Mert, drága képviselő úr, bizony úgy van,
