Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 4. hétfő - 5. szám - Z. Kárpát Dániel (Jobbik)- a miniszterelnökhöz - „Ki állítja meg a szociális katasztrófát?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
84 tartom, hogy megtárgyaljuk az idevonatkozó következményeket, hiszen álláspontom szerint egy normális országban a pártpoli tikai beállítódásokon felül egy közös nemzeti minimumnak kellene kialakulnia a tekintetben, hogy legalább a szociális védőháló maradékát megőrizzük. És az a klíma, amit a FideszKDNP az utóbbi nyolc évben kialakított, gyalázatos következményeket enged meg a devizahitelkárosultakra nézve, hiszen most már nem - idézőjelben - csak az egyes szereplőktől és a nehéz helyzetben lévő családoktól kapjuk a riasztásokat, hanem bizony például olyan vállalkozótól, aki a kétes hátterű követelés mellett is felajánlotta a zt, hogy 150 ezer forintot havonta plusz a vállalkozásának a teljes hozamát odaadja az érintett pénzintézetnek, csak hagyják őt élni, dolgozni, ne verjék dobra az ő ingatlanát, az ő munkahelyét és azt az ingatlant, amiben dolgozik, és erreaz ajánlatra - en nél gálánsabb ajánlat nem képzelhető el, hiszen valaki az önfenntartáson felül az összes jövedelmét felajánlja az érintett intézetnek - mégiscsak nemet mondtak, mégiscsak azt javasolták neki, hogy vegyen fel hitelt valahonnan máshonnan, és majd abból törle ssze az itteni indokolt vagy sokkal valószínűbb, hogy indokolatlan követelését. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a magyar nemzetgazdasági érdekekkel is szembemegy az, amit a FideszKNDP engedett. (15.40) Hiszen a magyar nemzetgazdasági érdek azt diktálná, hogy ezek a vállalkozók, ezek a produktív szférába tartozó emberek dolgozhassanak, adót fizethessenek, és legalább itt, amikor még a törlesztési hajlandóság mellett a képesség is fennáll, legalább talpon maradhassanak. Ne egy árverési esemény legyen ennek a vége, amelynek során a FideszKDNP jogszabályi keretei között megengedett módon egy szűk baráti kör fogja ezt az ingatlanvagyont megszerezni, nyomott áron. Feltételezhető módon ez az esetek többségében így van, de államtitkár úr, ha nincs így, akkor van az ön kezében egy rendszerszintű kimutatás arról, hogy mekkora magyar ingatlanvagyon van veszélyben árverések, egyebek, egyéb hasonló események folytán? Vane önnél egy nyilvántartás arról, hogy hány magyar család van veszélyben, és hány magyar család és milyen módon menthető meg? És egy utolsó kérdés, államtitkár úr: ha nincs ilyen kimutatás az ön kezében, akkor alkalmasak önök ennek a problémának a kezelésére? Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Völner államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! E Ház falai között, azt hiszem, számtalanszor elhangzott közöttünk ez a párbeszéd, ahol talán sikerült ismerte tnem kellő alapossággal, hogy 2010 óta mi mindent tett a kormányzat azért, hogy a devizaadósok helyzetét javítsa, és a jogszabályi keretek, az uniós normák keretei között elviselhetővé tegye vagy éppenséggel megszüntesse a problémáikat. Nagyon jól emlékszü nk a végtörlesztésre, az árfolyamgátra, ahol családok százezreit sikerült kivonni ezek alól a kedvezőtlen hatások alól. Emlékszünk a forintosításra, ahol sikerült gyakorlatilag a devizaárfolyamok ingadozásai alól mentesíteni ezeket a hiteleket. Valamennyie n tudjuk, hogy például a svájci frank árfolyama ma is jóval magasabban áll, mint amelyen a forintosítás történt, és a kamatkörnyezet is lényegesen kedvezőbb, mint az elmúlt megelőző években volt, amikor ez a probléma jelentkezett. Azt is számtalanszor elmo ndtam, hogy maguk a döntések a jogszabályok, a kúriai döntések, az alkotmánybírósági döntések, a luxembourgi bíróság döntései által meghatározott keretrendszer mentén történtek meg, hiszen ezek nélkül az állam sok száz milliárdos pereket, kártérítési perek et vont volna a nyakába a bankok felől, amelyet az adófizetők összességének kellett volna megfizetnie. Azt is tudjuk, hogy a legelesettebbek részére például az eszközkezelő intézményét létrehoztuk; elindult ugyan szerényebb keretek között, de a családi cső dvédelemnek a lehetősége, ami szintén számos családnak nyújt lehetőséget. Az elszámoltatási folyamatról is annyit, hogy 3,6 millió
