Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 12. kedd - 8. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ARATÓ GERGELY (DK):
342 (9.02 óra - Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: Gelen csér Attila és Szávay István) Az ülésnap megnyitása ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 8. ülésnapját megnyitom . Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Gelencsér Attila és Szávay István jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm ke dves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Napirend előtti felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalás ra jelentkezett „Tanévzárás” címmel Arató Gergely képviselő úr, a DK képviselője. Öné a szó, képviselő úr. ARATÓ GERGELY (DK) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan itt van a tanévzárás ideje, de az oktatási kormányzat idei bizonyítványa sem szebb, mint a korábbiak. Az egyik legf ontosabb készség, amit az oktatásban el kellene sajátítani, az a problémamegoldás képessége. Sajnos ez a mai magyar kormányból hiányzik. Nem képes arra, hogy szembenézzen a problémákkal, és nem képes vagy nem akar segíteni ezeken a problémákon. Erre államt itkár úr nyilván azt fogja válaszolni, hogy ez csak afféle ellenzéki hangulatkeltés, ezért aztán szeretném felhívni a figyelmét, hogy most már nemcsak a tanárok mondják, hogy nincs rendben, ami az oktatásban történik, nemcsak a szülők szavaznak a lábukkal, amikor elhagyják az állami oktatási rendszert, és egyre többen választják a magániskolákat vagy akár az iskolarendszeren kívüli tanulást, hanem a Magyar Tudományos Akadémia is felhívta a figyelmet arra, hogy tények alapján mekkora problémák vannak az okta tásban. Hadd említsek néhányat ezek közül! Például az egyik legfontosabb cél az Európai Unióban az, hogy csökkenjen azoknak a diákoknak a száma, akiknek problémát okoz az alapvető szövegértő olvasás is, akik nem képesek megérteni a szöveget, akik a PISAvi zsgálatban rosszul szerepelnek. Az a cél, hogy ez az arány 10 százalék alá csökkenjen. Magyarországon az ilyen diákok aránya, akiknek semmi esélye sincs arra, hogy sikeresek legyenek a további tanulmányaikban, 25 százalék. Minden negyedik magyar diák… (Dr. Rétvári Bence felé:) Ha nekem nem hisz, államtitkár úr, akkor nézzen utána a Magyar Tudományos Akadémiánál! Nem véletlen egyébként, hogy szégyenletes módon nem engedték, hogy az Akadémia beszámolóját a parlament plenáris ülése tárgyalja meg. Hasonló a hel yzet a 16 éves korban iskolában lévők arányával, ami 99 százalékról 91 százalékra csökkent, hála az önök oktatáspolitikájának, vagy éppen az iskolát végzettség nélkül elhagyók aránya, amely 12 százalékról 10 százalékra nőtt. (Sic!) És még hosszasan folytat hatnám. Államtitkár úr hosszasan dicsekedett például tegnap a pedagógusbérek emelésével, a valódi helyzet azonban az, hogy a szellemi foglalkozásúak átlagbére 350 ezer forint volt, az oktatásban pedig 309 ezer forint még mindig. Nagyobb a különbség, államt itkár úr, mint 2008ban a válság előtt volt. Még azt a veszteséget sem pótolták vissza, amit a válság és az önök oktatáspolitikája okozott. Korábban egy tanár 1,9szeresét kereste a minimálbérnek, ma ez az arány már csak 1,4szeres. Dicsekedett tegnap álla mtitkár úr az oktatásra fordított forrásokkal, és a valódi helyzet az, hogy míg 2010ben is 5,5 százalék volt az Eurostat szerint a GDParányos oktatási ráfordítás, ezt sikerült
