Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. május 11. péntek - 3. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
26 ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képvisel őcsoportjából Schmuck Erzsébet képviselő asszony jelentkezett felszólalásra. Képviselő asszony, öné a szó, parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért vagyunk ma itt, hogy a kormánystruktú ráról vitatkozzunk, de a létrejövő és még inkább a hiányzó minisztériumok részletes tárgyalása előtt érdemes egy lépés távolságból megvizsgálni az új kormányt. A kormánystruktúra ugyanis önmagában nem értelmezhető dolog. Ahhoz látni kellene, hogy milyen cé lt szolgál a rendszer, hogy honnan hova akar eljutni a kormány, és mit akar elérni az elkövetkezendő négy évben. Egyszerűen fogalmazva: szükség lenne kormányprogramra. Annál kicsit bővebbre, hogy „folytatjuk”, de még annál is, hogy „megvédjük”. Ilyen aprós ágokra azonban nem fecsérli az időt sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem a Fidesz. Persze, feltehetően óvatosságból, ugyanis ha van kormányprogram, ha van terv, akkor azt számon is lehet kérni. Akkor szembesíteni lehetne a kormányt a vállalásaival, és ha c élokat tűzne ki a kormány maga elé, akkor kormányozni is kellene. De erre az előző négy évhez hasonlóan vélhetőleg nem számíthatunk, legalábbis a kormányzati struktúra erről árulkodik. A benyújtott kormányzati struktúra alapján ugyanis a Fidesz továbbra is elfedni és nem megoldani akarja a problémákat. Mással nem lehet magyarázni azt, hogy miért nincsen önálló minisztériuma az oktatásnak, az egészségügynek és a környezetvédelemnek, miközben külön minisztériuma van a propagandának, és lassan meg sem tudjuk s zámolni, hogy hány miniszterelnökség van. Megmaradt ugyanis az Erőforrások Minisztériuma, ahova az elmúlt nyolc év alapján azokat a területeket gyűjti be a kormány, amelyeknek a problémáiról nem hajlandó tudomást venni. Egy olyan minisztériumról beszélünk, amiről még maga a korábbi miniszter is azt mondta, hogy ebben a formájában életképtelen. (10.10) De a végeredmény az lett, hogy a miniszter ment, a minisztérium maradt, hiszen ennek a minisztériumnak nem az a célja, hogy életképes legyen, hanem pont az ellenkezője: hogy eltakarja a problémákat. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha lenne önálló oktatási minisztérium, akkor mégiscsak több szó esne arról, hogy nincs kréta az iskolákban, hogy a felsőoktatási tanulók száma évről évre csökken, vagy hogy minden mérés szerint drasztikusan romlik a magyar oktatás teljesítménye. Ha lenne önálló egészségügyi minisztérium, akkor mégiscsak több szó esne arról, hogy az elmúlt nyolc évben duplájára nőtt a kórházi fertőzésben meghalt betegek száma, vagy arról, hogy az egészségü gyi dolgozók ezrei hagyják el az országot, és lassan az ország felében nincs háziorvos. De ennek a minisztériumnak csak annyi a célja, hogy ezekről a dolgokról minél kevesebb szó essen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy külön minisztériuma van a paksi bővít ésnek, miközben nemhogy külön minisztériuma, de még államtitkársága sincs a környezetvédelemnek. A környezet- és természetvédelem nem létezik a kormánytöbbség számára, pedig számos intő jel van, például a klímaváltozás vagy a gyorsuló vízhiány, a talaj és a természeti erőforrások gyors degradációja, ami azt jelzi, hogy nem lehet a szőnyeg alá söpörni ezeket a kihívásokat. Ennél ékesebb bizonyíték nem is kell arra vonatkozóan, hogy ez a kormány képtelen hosszú távon gondolkodni, csak a rövid távú érdekek moz gatják, és kifejezetten üldözi a hosszú távú, felelős gondolkodást, hogy az akár a vélemény szintjén is megjelenjen. Hogy mást ne mondjak, ez a kormány üldözi és adóztatja a megújuló energiát, mert csak így tudja indokolhatóvá tenni a paksi bővítést. A kor mány számára - sajnos azt kell megállapítani - a környezetvédelem csak egy zavaró tényező, amit minél jobban el kell fojtani.