Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. május 11. péntek - 3. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
27 De ne csak arról beszéljünk, ami hiányzik, nézzük meg, mi a helyzet azokkal a minisztériumokkal, amelyek létrejönnek a mostani tör vény elfogadásával. Megmarad a Külgazdasági és Külügyminisztérium, miközben az elmúlt évben világosan bebizonyosodott, hogy ez a rendszer sikertelen és működésképtelen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Micsoda?) A kormány feláldozta a diplomáciát a külgazda ság oltárán, de tette mindezt úgy, hogy külgazdasági szinten sem tudott semmilyen valódi eredményt felmutatni. (Zaj.) Persze örülhetnénk annak, hogy külön minisztériuma van az innovációnak és a technológiának, de sajnos egy önálló minisztérium önmagában va jmi keveset ér egy olyan kormány esetében, amelyik bebizonyította, hogy semmit nem ért a XXI. század kihívásaiból és lehetőségeiből. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan kormány esetében, amelyiknek meggyőződése, hogy Magyarország csak úgy lehet sikeres, h a a magyar emberek sokat dolgoznak kevés pénzért; egy olyan kormány esetében, amelyik az elmúlt nyolc évben egy pillanatig nem bízott abban, hogy a magyar emberek vannak olyan tehetségesek, hogy a tudásukra alapozzuk az ország versenyképességét, félő, hogy ebben a minisztériumban maximum a korrupció kapcsán fognak innovatív ötletekkel előjönni, mert egyetlen célja lesz: hogy a fejlesztésre szánt pénzek minél nagyobb arányban a baráti zsebekben landoljanak. Rettentően problémásnak tartjuk, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium tekintetében olyan módosítás lépne életbe, ami lehetővé tenné, hogy a miniszter egy olyan testületet állítson fel, amely a minisztériumból irányítaná a honvédelmi és rendvédelmi szerveket. Ráadásul ezeknek a testületekn ek a vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Ebből az következik, hogy tovább erősödik a politikai befolyás a rendvédelmi szervek felett, az új működési modellben politikusok kézivezérelhetik a katonaságot és a rendőrséget. Szót kell ejtenünk a miniszterelnök munkáját közvetlenül segítő minisztériumokról, mert ebből van a legtöbb. Úgy tűnik, hogy ahányszor Orbán Viktor választást nyer, mindig eggyel több kancelláriaminisztérium lesz. Most éppen háromnál tartunk. Megmarad a Miniszterelnöki Kabinet iroda, közismertebb nevén a propagandaminisztérium. Mindannyian tudjuk, hogy ez lesz az egész struktúra legfontosabb minisztériuma, hiszen ez a kormány már évek óta nem a kormányzáshoz alakítja a kommunikációt, hanem a kommunikációhoz igazítja a kormányzás t. Ráadásul a kampányban az is bebizonyosodott, hogy ez az a minisztérium, ahol a Fidesz mint párt és a kormány leginkább összefonódik. Ebben a minisztériumban pártpropaganda zajlik állami pénzen. Megmarad a Miniszterelnökség is, de létrejön a Minisztereln öki Kormányiroda, amelyről egyelőre szinte csak ennyi tudható. Nem tudjuk, mi lesz a feladata, nem tudjuk, mi lesz a hatásköre, és nem tudjuk pontosan, hogy mi értelme van a sokadik új párhuzamos struktúrát létrehozni azonkívül, hogy így a miniszterelnök b iztonságban érezheti magát, mert senki nem lesz túl erős a kormányban, persze rajta kívül. Azonban a párhuzamosságok előbb vagy utóbb konfliktushoz vezetnek, félő, hogy egy idő után a kormányzás hatékonyságát fogja csökkenteni, hogy a Fideszen belüli csatá rozások és törésvonalak a kormányzati struktúrában is megjelennek. Összességében nem tudjuk támogatni ezt a kormányzati struktúrát, egyszerűen azért, mert ennek célja nem az, hogy jó és hatékony kormányzás legyen; nem az a célja, hogy a magyar emberek élet körülményei, életszínvonala, egészségi állapota javuljon, hogy színvonalas oktatási rendszerünk legyen, hogy a magyar gazdaság fenntarthatóan fejlődjön, hogy megőrizzük természeti értékeinket és egészséges környezetünk legyen, hanem az, hogy a lehető legke vesebben tudjanak beleszólni a miniszterelnök és a kormányzat munkájába. És még egy fontos kérdést szóvá kell tennem: a fenntartható fejlődés intézménye teljesen hiányzik a kormányzati struktúrából. Számos országban kialakult gyakorlat, hogy a minisztereln ökség keretén belül vagy a kormányfő mellett közvetlenül létrehoztak olyan tanácsadói testületet, részleget, amelyik a kormányzaton belül a fenntartható fejlődés ügyét segíti és ezzel kapcsolatos feladatokat koordinálja. Nálunk ez még gondolatban sincs jel en.