Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
246 Nem halljuk, hogy be kéne fagyasztani a benzinárat, és azt sem halljuk, hogy milyen megoldást kínálnak. Olyan dolgokról beszélnek, amik egyébként az ország valódi problémáit nem érintik. És csak megjegyzem, hogy ez az akkori Gyurcsán ykormány teljesítményénél sokkalsokkal rosszabb. (17.50) Ez a mostani benzinár valójában azt jelenti, hogy önök nyerészkednek a magyar állampolgárokon, és egész egyszerűen kihasználják azt, hogy önök kicsit túlsúlyba kerültek sajnos ezen a választáson. Szeretném feltenni a kérdést, hogy miért nyerészkedik az Orbánkormány a magyar embereken. Ha Magyarország önök szerint jobban teljesít, akkor miért kell 400 forintért tankolnunk? Miért nem csökkentik az üzemanyagok adóterhét? Két dolgot szeretnék kérni a kormánytól. Először is, vegyék elő a 2016os jövedéki törvényt, és vegyék ki belőle, hogy az olcsóbb olajárak magasabb adót eredményeznek, másodszor pedig csökkentsék az üzemanyagárakban lévő jövedéki adót. Ne csak beszéljenek a magyar családokról, ne csa k a plakátok legyenek fontosak, hanem mozdítsák meg legalább a kisujjukat és csökkentsék a benzinárakat! Ha nem teszik, akkor önök - emlékeztetem önöket ismét - még a saját köztársasági elnökük szerint is nyerészkednek az embereken. Köszönöm, hogy meghallg attak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony: „Környezetvédelmi Világnap: a környezetvédelmi problémák csak egyre szaporodnak.” címmel. Öné a sz ó, képviselő asszony. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Június 5e a környezetvédelmi világnap 1972 óta. Minden évben más a világnap központi témája, a mostaninak pedig a műanyagmentesítés, nem véletlenül. A műanyag és bomlásának term ékei mindenhol jelen vannak, mennyiségük növekszik, és veszélyt jelent az élővilágra és az ember egészségére. Alig 70 éve kezdődött a műanyagok tömeggyártása, és ma már évi 8,3 milliárd tonna új, nem újrahasznosított műanyag termék jelenik meg a piacokon. A hulladéknak csak 9 százalékát hasznosítjuk újra, 12 százalékát elégetik, a maradék 79 százalék pedig szemétlerakókban, illetve a természetben, vizeinkben, tengerekben végzi. Éppen most olvastam, hogy egy cet gyomrából 80 műanyag zacskót szedtek ki. A hul ladékká váló műanyag sorsát vizsgálva nem sok jóra számíthat az élővilág, köztük az ember. Ha így folytatjuk, 2050re már több mint 13 milliárd tonna műanyag szemét halmozódik fel a szeméttárolókban és a környezetben, vagyis nagyjából a vizekben élő halak és az ott lebegő műanyagok súlya megegyezne. A műanyag hulladék, annak bomlási terméke mindenhol jelen van, veszélyezteti a vadvilág és az ember egészségét. A mikroműanyagok elnyelhetik a tenger felszínén lebegő szennyezőanyagokat, a felületükön kórokozóka t szállíthatnak, vegyi adalékanyagokat hagynak hátra és beágyazódhatnak a szövetekbe. A műanyagok használatából - például autógumi, szintetikus ruhaszálak, festékek - vagy aprózódásából származó mikroműanyagok pedig bekerülnek az egész táplálékláncba és az ivóvizünkön keresztül közvetlenül a szervezetünkbe is. Műanyag van a tengeri teknősök több mint felének gyomrában, a tengeri madarakénak pedig majdnem mindegyikében. A mikroműanyag, vagyis a koncentrációja most a Földközitengerben a legmagasabb a világon , de mikroszennyezőkből álló új szemétszigetet fedeztek fel a Csendesóceán déli részén is. Az óriássziget kiterjedése 2,5 millió négyzetkilométer, Magyarország 27szer férne el rajta. A műanyag tartósan terheli a környezetet, hiszen még ahhoz is tetemes i dőre van szükség, amíg eltűnik a szemünk elől. A műanyag zsinórok például, a horgászzsinór 600, a műanyag palack 450, az alumíniumkanna 200, a műanyag zacskó 1020 év alatt bomlik le, de még egy cigarettacsikk is 15 évig folytatja az utóéletét.
