Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
247 Sokáig és még ma is abban reménykedünk, hogy az újrahasználat, az újrahasznosítás megoldja majd ezt a problémát. Eddig Kínát tekinthettük az újrahasznosítás éllovasának, de úgy tűnik, ezt a remek üzletet Kína sem vállalja a jövőben. Kína ez évtől leállítja a hulladé kimportot és sem papír, sem műanyag szemetet nem lehet bevinni az országba. A tiltással a globális hulladéküzlet legnagyobb szereplője vállal önkorlátozást, ugyanis eddig Kína bonyolította le a világ hulladékfeldolgozásának 56 százalékát. A polietilén, a polisztirol és a PVC is tiltólistára kerül, a PETpalackok zúzalékát szállító hajók sem rakodhatnak ki a kínai kikötőkben. A tényekkel szembenézve - mivel ennyi műanyagot lehetetlen újrahasznosítani, elégetni, eltemetni - nem marad más hátra, mint radikáli san csökkenteni a hulladékok mennyiségét. Reálisan nézve a kérdést, néhány műanyag és abból készült eszköz jelenleg pótolhatatlannak tűnik, viszont a legtöbb műanyag kényelmi termék teljesen felesleges. A világnap jelszava: „Ha nem tudod újrahasználni, uta sítsd vissza!” A civil környezetvédők politikai szándék hiányában a fogyasztókra bíznák, hogy a kényelmi műanyagokat visszautasítsák. Hiszik, hogy sokan visszautasítjuk majd ezeket a termékeket, tudatosan választunk vásárlásunkkor, nem éri meg majd a gyárt ásuk, és akkor a hulladék is kevesebb lesz. A szándék jó, de túl kevés. Az ilyen kezdeményezéseknek szükségük van politikai támogatásra, a jogszabályi környezet kiigazítására. Jól látható, hogy jelenlegi jogszabályaink elégtelenek ahhoz, hogy a hulladékára datot megállítsuk. Tudható, hogy a probléma megoldása nem a probléma kezelése, hanem megelőzése. Mivel a hulladék mennyisége és minősége a termelés és fogyasztás szerkezetétől függ, és a kultúrától, ezért a megelőzést is ezen a téren kell keresni. Ajánlom ezen a napon ezt a megoldást a kormány figyelmébe. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Az utolsó napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr: „Meddig még?” címmel. Öné a s zó, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a héten a parlamenti viták sodrában a legfontosabb nemzeti sorskérdésünkről is többször szó esett, ez a demográfiai, népesedési kérdéskör. Úgy látszik, párhuzamos valóságban élünk a kormányzó pártok képviselőivel, akik közül köszönöm annak a kettőnek, aki megvárt bennünket, és kíváncsi erre a témára így napirend után is. El kell hogy mondjam, arról a népesedési kérdésről beszélünk, amely kapcsán a kormány újabban velem együtt örül annak, hogy a termékenységi arányszám emelkedőben van, és egy történelminek tűnő mélypontról egy kicsit látszólag elmozdult. Ezt én eredményként értékelem, örülök neki, és szeretném bizonyítani azt, hogy nem rossz minden számunkra, ami a kormányzat s zemében jó. Bár ezek az árkok, amelyek közöttünk húzódnak, most betemethetetlennek tűnnek, azért közös nemzetstratégiai áldásoknak örülni kell, és úgy gondolom, hogy minden jóérzésű ember örül ezeknek. Viszont, ha megvizsgáljuk azt, hogy mit is mutat ez a termékenységi arányszám, akkor azt látjuk, hogy örvendetes növekménye ellenére is folyamatosan szűkül az a bázis, amely a szülőképes korban lévő hölgyek, magyar asszonyok számát jelenti, ily módon az arányszám növekménye a legjobb szándék ellenére sem páro sul az élve születések számának növekményével, pedig ez lenne az igazi cél. De ha már ezt az arányszámot vizsgáljuk, akkor látható, hogy már az is kisebb fajta csoda volt, hogy a második világháborútól az 1960as évek közepéig ez a mutató 2,8ig tudott eme lkedni, tehát ez egyfajta természetes európai életösztönt feltételezett. De azt is látnunk kell, hogy az 1970es évek közepére ez a ráta a még éppen elégséges 2,1re húzódott, süllyedt vissza, ezt követően 2 alá zuhant, és nagyjából a hetvenes évektől kezd ve folyamatos a népesség csökkenése Európában. Azt sem árt tudatosítanunk magunkban, hogy Magyarország ezt a 2,1es arányszámot, amely a reprodukcióhoz,
