Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
174 Sajnáljuk, hog y önöknek szemmel láthatóan tényleg semmi sem szent, ha pártpolitikai kérdésről van szó. De ez így biztosan nem a magyar emberek érdekét szolgálja, ami, lássuk be, egy alaptörvénymódosítás tekintetében nagyonnagyon szomorú. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr, aki szintén innen az emelvényről mondja el beszédét. Megvárjuk, amíg képviselő úr fölérkezik. Parancsoljon, képvi selő úr, öné a szó. ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányozás, az alaptörvénymódosítás ebben az esetben egy normálisan működő parlamenti demokráciában az Országgyűlés munkájának csúcsa, legfontosabb tevékenysége, legmagasabb rendű tevékenysége. Sajnos, ennek a javaslatnak az esetében azonban sem a körülmények, sem maga a javaslat nem alkalmas arra, hogy itt érdemi, fontos alkotmányozó munkát lehessen végezni, hiszen az Alaptörvény módosítása nem szer ves fejlődés eredménye, nem az élet által felvetett, súlyos dilemmákra keres megoldást, nem kiterjedt szakmaitársalmi vita, érdemi politikai egyeztetés után került a parlament elé, hanem aktuális politikai érdekeket szolgál. Persze, nem először van így, n em véletlen, hogy az egykor gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvény immár hetedik módosítására kerül sor hét éven belül. Valójában arról van szó, hogy a kormánytöbbség, engedve az alkotmányozó hatalom csábításának, most egyetlen gyors jogi aktussal el kív án rendezni minden olyan ügyet, amelyet szükségesnek vél hatalmi érdekei alapján. Ez a magatartás tovább mélyíti azt a sebet, amit a köztársasági alkotmány helyére egyoldalú politikai akarattal állított Alaptörvény okozott. Önök kormányzás helyett háborúzn ak. Ez a javaslat nem jogi eszköz, hanem az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere, a Magyarországot az Európai Unióból lassan kisodró csatározások újabb ütközetének ideológiai nehéztüzérsége. Nézzük a javaslatot részletesen! Az alaptörvénymód osítás első fontos eleme, hogy Nemzeti hitvallásba emeli az alkotmányos identitás fogalmát, az alkotmányos önazonosság védelmét. Beemeli ezt a preambulumba, az alkotmányszövegbe, illetve kiegészíti az európai uniós osztott szuverenitásról szóló cikkelyt az zal, hogy ennek alkalmazása nem sértheti Magyarország területi egységét, népességét, államformáját vagy állami berendezkedését. Jogi értelemben ezek a szabályok semmilyen újdonságot sem jelentenek. Az Unió az átengedett szuverenitásra épül, tehát a tagálla mok csak olyan mértékben mondanak le saját önállóságukról, amennyire ezt az általuk elfogadott szerződések kötelezővé teszik. Képviselő úr bírálhatja ugyan a lisszaboni szerződést, de ezt a lisszaboni szerződést Magyarország vállalta az uniós csatlakozássa l, ezek azok a játékszabályok, amelyekhez mi csatlakoztuk. Egyébként ez az értelmezés az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata is, amit legutóbb a 22/2016os Abhatározat erősített meg. Legyen világos, hogy ez persze nem mond ellent az uniós jognak, hiszen az Unió alapszerződése is úgy fogalmaz a 4. cikk (2) bekezdésében, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti alkotmányos identitását. Tehát egy olyan szabályról van szó, aminek igazából jogi hatály a nincsen, a jelenleg is fennálló uniós és magyar jogi helyzetet rögzíti. Nem is ez az igazán fontos eleme, hanem az, hogy mit értünk alkotmányos identitáson. Miniszter úr is ideidézte, hogy ennek a fogalomnak talán a legfontosabb, alapvető felvetődése, fe lmerülése a német alkotmánybíróság gyakorlatában gyökerezik. De miből is indul ki a német alkotmánybíróság? Abból, hogy vannak a német alaptörvénynek olyan, az alapjogokat védő szabályai, amelyeket nem lehet megváltoztatni - egyébként nem lehet megváltozta tni a német alkotmányos rendben sem , s hogy ugyanezeket az alapjogokat védő szabályokat nem változtathatja meg európai uniós aktus sem.
