Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
170 lévő törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Haran gozó Tamás képviselő úr, aki felszólalását itt az emelvényen mondja el. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény hetedik módosítása rés zben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli, politikai kommunikációs lózungokat rejt. Közös jellemzőjük azonban, hogy a jogellenes bevándorlás megakadályozására teljességgel alkalmatlanok, ellenben a m agyar embereket évszázadok véres küzdelmeiben kiharcolt jogaitól fosztják meg. Igaz ez a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságára éppúgy, mint a bírói függetlenség tekintetében. Innen is gratulálunk minden országgyűlési képviselőnek, akik a pártáll am és a kedves vezető iránti lojalitásból ezt a javaslatot támogatják és megszavazzák. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvényét hetedik alkalommal tervezi módosítani az Országgyűlés. Ez azt jelenti, hogy a gránitszilárdságúnak szánt Alaptörvény hé t év alatt hetedszerre módosul. A módosítások korábban minden egyes alkalommal a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálták, ezért a hetedik módosítás megítélésekor sem tekinthetünk el attól, hogy a korábbi változtatásokat milyen célok vezették. Az első módosításr a az Alaptörvény elfogadása után alig egy évet kellett várni. A javaslatból rögtön kiderült, a Fidesz nem tűr ellentmondást még az Alkotmánybíróságtól sem. Azt foglalták ugyanis az Alaptörvénybe, hogy még az átmeneti rendelkezések is az alkotmány részeit k épezik, tehát azokat sem vizsgálhatja senki, az Alkotmánybíróság sem. Ez a beszédes szándék készítette elő a második módosítást, amely a választási regisztrációt vezette volna be, a kormánypártok akkori politikai érdekeinek megfelelően. Ezeket az Alkotmány bíróság akkor még meg tudta akadályozni. A harmadik módosítás célja nem volt más, mint a magyar termőföldtulajdoni viszonyok totális átalakítása, ami a későbbi földárverésekkel a NER oligarcháit juttatta hatalmas földbirtokhoz. Nem kell bemutatni, hogy kik jutottak több száz hektárhoz, akár több ezerhez, akár Felcsút környékén, Hódmezővásárhelyen vagy épp Kishantoson. Az Alaptörvény magasztos negyedik módosítását nem lehetett másképp értelmezni, mint a leszámolást minden ellenvéleménnyel. Az Alkotmánybírósá g által alaptörvényellenesnek minősített rendelkezéseket ugyanis egyszerűen beleírták az Alaptörvénybe. Sőt, a választási regisztráció bukása után - miatt - meg is kötötték az Alkotmánybíróság kezét, korábbi határozatait hatályon kívül helyezték, vizsgála tának kereteit leszűkítették. Biztosak akartak lenni abban, hogy soha többé nem akadályozza a taláros testület a kormány döntéseinek végrehajtását, ezért is elég érdekes, hogy miniszter úr expozéjában az Alkotmánybíróság értelmezési jogkörére hivatkozott. Nem csak belföldön, nemzetközi szinten is számtalan kritika érte a kormányt a módosítások miatt. Az Unió, a Velencei Bizottság, de még az egyházak is felemelték a szavukat a hatalmi ágak szétválasztását megbontó, jogkorlátozó változtatások miatt. Ilyen elő zmények alapján nyújtották be az ötödik módosítást, amely a legkirívóbb, legtöbb botrányt okozó rendelkezéseket módosította ugyan, de vissza nem vonta azokat. Amikor nem hatalmi célok vezérelték a kormánypártokat, akkor teljesen szükségtelen, kizárólag a p ropagandát kiszolgáló feladatot láttak el az alaptörvény módosításai. A hatodik módosítással ugyanis a Fidesz a terrorizmus elleni fellépés rendkívüli fontosságú kérdését is erre használta fel. A módosítás teljesen szükségtelen volt, hiszen a biztonsági ki hívásokra adott válaszokat más törvényekkel azt megelőzően az Országgyűlés már rendezte. Ilyen előzmények után jutunk el az immáron hetedik módosítást jelentő javaslathoz.
