Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
171 (11.50) A kormány azzal a kommunikációval nyújtotta be, hogy csak ennek elfogadásá val lehet megvédeni a nemzeti szuverenitást és megakadályozni idegen népesség Magyarországra telepítését. Azonban a tüntetéseken részt vevők és a Kúria választási ügyekben ítélkező bíráinak megleckéztetésén kívül az Alaptörvény hetedik módosítása nem egyéb , mint politikai kommunikációs lózungok gyűjteménye és jogi tartalom nélküli frázisok pufogtatása. Két évvel ezelőtt a kvótanépszavazás után már nekifutott egyszer a kormányzat az Alaptörvény hetedik módosításának. Mivel a tisztelt Ház előtt fekvő javaslat e tekintetben azonos a két évvel ezelőtt benyújtott módosítással, ezért bizton állítható, semmit sem változtat az uniós jog és a magyar alkotmány 2004 óta fennálló viszonyán, sőt, éppen hogy teljes mértékben kompatibilis a kötelező menekültkvóták bevezeté sével. A magyar közjog ugyanis, összhangban az európai fősodorral, eddig sem ismerte el az uniós jog elsőbbségét a magyar alkotmánnyal szemben. Az immár 11 éve hatályos csatlakozási klauzula két korlátot a mai napig tartalmaz az Európai Unió jogával kapcso latban, így az eddig is gátját képezte az alkotmányos önazonosságot sértő vagy az alapvető jogok lényeges tartalmát korlátozó uniós jogi aktusnak. Magyarán: ebben az alaptörvénymódosításban valójában semmilyen szigorítás nincs. Ahogy az indoklás is elisme ri, nem történik más, mint hogy az Alkotmánybíróság egyébként mindenkire kötelező határozataiban is kimondott korlátokat az Alaptörvénybe emelik. Hogy ettől mi és mégis hogyan erősödne, arra egy alkalommal sem tudott a kormány válaszolni. A kötelező menekü ltkvóta terve azt jelenti, hogy a menedékkérelmeket nem az Unió frontországainak, elsősorban Olaszországnak és Görögországnak kell elbírálnia, hanem kvóta szerint az egyes tagállamok menekültügyi hatóságai döntenek azokról. A javasolt módosítás az utóbbi e ljárási szabályt erősíti csak meg, éppen ezért nem is tudná akadályát képezni a kötelező menekültkvóták bevezetésének. A javaslat a menedékjogra vonatkozó alaptörvényi szabályokat ki kívánja egészíteni azzal, hogy a bíróság előtt kikényszeríthető alanyi jo gként nem illeti meg a menedékjog azt a menekültet, aki olyan országon át érkezett Magyarországra, ahol nem üldözték, illetve annak közvetlen veszélye sem áll fenn. Ez azonban egyáltalán nem újdonság. A ma hatályos Alaptörvény is csak akkor biztosítja a me nedékjogot, ha a menekültnek sem a származási országa, sem más ország nem nyújt védelmet. Könnyen belátható, hogy az az ország, ahol a menekülőt üldözték vagy az üldözés közvetlen veszélyének volt kitéve, nem nyújt számára védelmet. Értjük persze, hogy azt próbálja minden eszközzel hangsúlyozni a kormányzat, hogy a Szerbián át érkező menedékkérők esetén ne kelljen érdemben lefolytatnia a menekültügyi eljárást, ehhez azonban semmi szükség erre a módosításra. A biztonságos harmadik országból érkező kérelmének visszautasítására, mint ahogy az biztos feltűnt önöknek is az elmúlt években, mind a hatályos törvények, mind az uniós jog lehetőséget adnak egyébként a mai napon is. A kormány azt is javasolja, hogy a rendőrség Alaptörvényben rögzített alapvető feladatai egészüljenek ki a jogellenes bevándorlás megakadályozásában való részvétellel. A magunk részéről nem tudunk elképzelni olyan jogellenes bevándorlást, ami legalább a közrendet és az államhatár rendjét ne sértené, ezek védelme pedig ma is a rendőrség alkotm ányos szintű alapvető feladata. Ettől a módosítástól nem lesz sem hatékonyabb, sem erősebb Magyarország szuverenitásának védelme. A kormányzati propaganda a bevándorlás elleni fellépéssel akarja összekapcsolni a javaslatot, azonban az érdemi módosítások po nt nem ezt a területet érintik. Az egyik legnagyobb visszhangot a javaslattal kapcsolatban ugyanis a gyülekezési jog korlátozásának szándéka váltotta ki. A módosítás kifejezetten a véleményszabadság és a gyülekezési szabadság korlátjaként kívánja nevesíten i a magán- és családi élet, valamint otthon tiszteletben tartásához való jogot, ténylegesen semmit nem változtat azonban a hatályos alkotmányos kereteken. A gyülekezési jog sosem volt és ma sem korlátozhatatlan, vagyis abszolút alapjog. Eddig is számtalan alkalommal tagadta meg a rendőrség
