Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
169 köze volt, de kapóra jött, hogy nem kellett messzire utazni a tüntetőknek, hanem a közelben folyamatosan zaklathatták a c saládját, zaklathatták a kiskorú gyerekeit ennek a képviselőtársamnak. Tehát nyilvánvaló, hogy ilyen szempontból fontos alkotmányos, alaptörvényi fundamentuma kell hogy legyen a magánélet és a családi élet védelmének, illetve tiszteletben tartásának, amely nek az elsődlegességét az előterjesztő is leírta, és teljes mértékben jogi, jogelméleti alapokon megtámogatta. A következő terület, amely kapcsolódik az illegális bevándorláshoz is, kapcsolódik egy olyan dologhoz is, amit a magyar történelem során keserűen kellett megtapasztalnunk, nevezetesen az idegen népesség betelepítése tilalmának és a tömeges kitoloncolás, kitelepítés tilalmának Alaptörvényben történő rögzítése. (11.40) Azt gondolom, hogy ezek a területek megint csak oda vezetnek vissza, hogy biztos ítják önazonosságunk megtartását, és biztosítják azt a képességét a magyar társadalomnak, hogy saját szokásai, kultúrája és hite szerint harmonikusan tudjon élni ebben a hazában, és saját döntésén alapuló változtatásokat hozzon létre adott esetben egy bete lepítési kérdésben is. Azt kell hozzátennem még ehhez a gondolathoz, hogy nyilvánvaló annak az alkotmányos szintű kezelése - és a szándékkal teljes mértékben egyet lehet érteni , hogy nem lehet segíteni, nem lehet támogatni azokat a folyamatokat, amelyek olyan illegális bevándorlók számára biztosítják a Magyarországon való tartózkodást, akik egyébként olyan országokon jöttek keresztül, ahol nem veszélyeztette senki az életüket, biztonságukat. Azt látom ebben a kérdésben, hogy ennek is megvan a jogi és term észetesen a politikai alapja is, és ez a politikai alap nem más - többször megkérdeztük az embereket, mi a véleményük erről , a nemzeti konzultációkban is, valamint a 2016os népszavazás során is elsöprő többséggel döntöttek úgy az emberek - és most a leg utóbbi, 2018as országgyűlési választáson is , hogy nem kérnek az illegális bevándorlásból, nem kérnek abból, hogy Magyarország, a magyar társadalom ellenére átalakítódjék a népesség, a lakosság összetétele. Fontos és része az alaptörvénymódosításnak a b íróságokról szóló rész. Már többször elhangzott, hogy a közigazgatási bíróság a háború előtt egy jól működő, és megfelelő szakértelemmel bíró testület volt, önállóan működött. Ma szomorú az, hogy közel harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kommunizm us után ismét lehet önálló közigazgatási bíróságról beszélni. Azért indokolt egy ilyen bíróság létrehozatala és bizonyos ügycsoportok elbírálását biztosítani ennek a bíróságnak, mert egy nagyon speciális, az állam és az állampolgár kapcsolatát nagyon széle s körben szabályozó jogterületet kell alkalmazni, és ehhez megfelelő, erre specializálódott bírói karra van szükség, amely bírói karnak és az önálló közigazgatási bíróságnak a létrehozatala felgyorsítja az ilyen ügyek elbírálását, egységesíti a joggyakorla tot, biztonságosabbá teszi a jogalkalmazást is, amely célnak az elősegítését jól szolgálja a létrehozatala az önálló közigazgatási bíróságoknak, ezért úgy gondolom, hogy a törvénynek ezen szakasza is fontos dolog. Nagyon érdekes és előremutató elképzelé s az, amikor a bírósági szakaszban meghatározza az Alaptörvény tervezete, hogy milyen keretek között lehet alkalmazni, élni a bírósági mérlegeléssel. Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, korábban a polgári perrendtartásban is volt ilyen keretrendszer, ho gy a bírónak miket lehet, és milyen módon lehet mérlegelni. E tekintetben nagyon helyesnek és üdvözlendőnek tartom, hogy ezt a mérlegelési jogkört, a mérlegelési peremfeltételeket az Alaptörvény rögzíti, összhangban az Alaptörvény szellemiségével, szabálya ival és meghagyva természetesen ezen belül az igen széleskörűen alkalmazható bírói szabadságot, illetve bírói mérlegelés egyéb szempontjait, amit a tényállásból lehet majd igazolni. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat jól fogja szolgálni a jövőben a ma gyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságunkat, és biztosítja azt, hogy ezekhez a feltételekhez kapcsolódóan biztosítani tudjuk a helyi népesség védelmét, az államrendszerünk és az állami struktúránk védelmét. Mindezek alapján a Keresztény demokrata Néppárt támogatni tudja az előttünk
