Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
155 egyént a hazájában vagy szokásos tartózkodási helyén érő tényleges üldöztetés vagy az üldöztetés valós veszélye ellen mielőbb biztonságba helyezze. Ezt tükrözi a genfi konvenció is. Ezzel szemben a tények mást mutatnak. Ezért kellett az Alaptörvény XIV. cikk (4) bekezdését módosítani, amelynek új megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy a menedékjogra alapvető jogként Magyarországon csak az jogosult, aki közvetlenül olyan területről érkezik hazánkba, ahol a genfi egyezmén y szerinti üldöztetés vagy az attól való félelme megalapozott. Mindenki más esetében, azaz azok esetében, akik hazánkba olyan országon keresztül érkeztek, ahol a genfi egyezmény szerinti üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem voltak kitéve , az Országgyűlés szabadon dönthet arról, hogy részükre menedékjogot vagy ahhoz hasonló védelmet biztosíte, és ha igen, azt milyen anyagi jogi feltételekkel és eljárási szabályok mellett teszi. Ezen a ponton jut szerephez a menedékjog biztosításának tarta lmi kerete: a menedékjog biztosítása ugyanis az állam területi szuverenitásának leképeződése. A szuverenitás és az alkotmányos önazonosság alapvető elemeinek közvetlen érintettsége miatt indokolt, hogy garanciális jelleggel sarkalatos törvény rendelkezzen a menedékjog biztosításának alapvető szabályairól. Ennek alaptörvényi hátterét teremti meg a XIV. cikk új (5) bekezdése. Ezt az ötelemű módosítást - mint az Alaptörvény hetedik módosítására irányuló javaslat központi jelentőségű tartalmi egységét - á ttekintve látható, hogy az Alaptörvény új rendelkezései elfogadásuk esetén biztosítják államunk szuverenitásának és nemzetünk identitásának védelmét. A magyar emberek a 2016. októberi népszavazáson és 2018. áprilisi választáson megerősített akaratával össz hangban álló keretbe foglalják a bevándorlással kapcsolatos globális kihívásokra adható választ. Egyúttal megfelelnek Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak, hiszen érvényre juttatják a genfi konvenció elemeit, viszont érvényesítik azt a nemzet közi szokásjogban elfogadott, az állami gyakorlat által is igazolt elvet, hogy ,,az államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket beenged az országába". Tisztelt Képviselők! A gazdasági és társadalmi folyamatok differe nciálódására nem csak az alkotmányos alapelvek és a jogalkotás szintjén kell reagálni, hatékony bírósági működésnek kell garantálnia a jogszabályok érvényesülését. Az Alaptörvény hetedik módosítására irányuló javaslat második témaköre ezért az igazságszolg áltatás egyes kérdéseit érinti. A bírói függetlenség - ahogyan mindig is említettem - a demokrácia állócsillaga, kiemelt alkotmányos érték. Ez azonban nem jelenti a bíróságokra vonatkozó szabályok változtathatatlanságát. Sőt, arra kell törekedni, hogy a jo gszabályi környezet a lehető leghatékonyabban biztosítsa a magas színvonalú ítélkezési tevékenység szervezeti kereteit. Ennek jegyében az Alaptörvény 25. cikkének módosításával az önök előtt fekvő javaslat előirányozza a rendes bírósági szervezettől elkülö nült közigazgatási bíróságok megteremtését, és megadja az ehhez szükséges jogalkotási munkák alapvető kereteit. Több mint harminc éve kutatom a közigazgatási bíráskodást, ezért ehhez a témához személyes kapcsolat is fűz. A közigazgatási bíráskodás nem vála sztható el a jogállamiság fogalmától, miután a jogállam a közhatalom joghoz kötöttségeként is leírható, az állami szervek joghatást kiváltó cselekményeit ellenőrző független intézmények létét is feltételezi. A legfontosabb ilyen intézmény az elkülönült köz igazgatási bíróság; ezt jogelméleti tézisek, nemzetközi példák és történeti tapasztalatok is igazolják. Általános jogi alaptétel: egy demokratikus államban a polgárok szabadságát csak a törvény által szabályozott és bírói kontrollnak alávetett közigazgatás biztosíthatja. (10.30) A közigazgatási eljárásjogi kodifikációk után azt mondhatom, e feltételek megvalósulásához szükséges első lépéseket megtettük. Az Országgyűlés 2017ben fogadta el az első magyar önálló közigazgatási perrendet, amelynek legnagyobb v ívmánya az a generálklauzula, amely lehetővé teszi a közigazgatás mindenfajta kifelé irányuló, joghatás kiváltására alkalmas cselekvése feletti kontrollt.
