Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
154 A magyar Alkotmánybíróság döntésében kimondta, hogy Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozásával nem szuverenitásáról mondott le, hanem csak egyes hat áskörök közös gyakorlását tette lehetővé. Ezért a hatáskörök közös gyakorlása sem eredményezheti azt, hogy a nép elveszíti végső ellenőrzési lehetőségét a közhatalom gyakorlása felett. Megállapította továbbá, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága olya n alapvető érték, amelyet nem az Alaptörvény hoz létre, azt az Alaptörvény csak elismeri. Az alkotmányos önazonosságról ezért nemzetközi szerződéssel sem lehet lemondani, attól csak a szuverenitás, az önálló államiság végleges megszűnése foszthatja meg Mag yarországot. A Magyarország Alaptörvényének önök előtt fekvő hetedik módosítására irányuló javaslat ezen alapokra támaszkodva erősítené meg a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság védelmét. Az Alaptörvény preambulumának, egyszersmind értelmezési keret ének, a Nemzeti hitvallásnak a kiegészítése elvi éllel, az Alaptörvény R) cikkének új (4) bekezdése pedig normatív rendelkezésként rögzítené, hogy alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. A szuverenitástranszfer vonatkozásában az E) cikk (2) bekezdésének kiegészítése teszi egyértelművé, hogy a közös uniós hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességé re, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Olyan keretjellegű megfogalmazásokról van szó, amelyek kijelölik a közös uniós hatáskörgyakorlás határait, garantálják a magyar nép végső ellenőrzési jogát az ál lami lét alapvető elemei felett. Különösen nagy szükség van ezekre az elvi keretekre a migrációs válság folyamatai közepette. 2015ben rendkívüli bevándorlási hullám érte el Európát, amely mind méretét, mind kiváltó okait tekintve példa nélkülinek tekinthe tő. Ennek megoldását az Európai Unió egyes intézményei a menedékkérők tagállamok közötti áthelyezésében és áttelepítésében látják. Ezzel szemben Magyarország a tagállami szuverenitás és a schengeni határok védelmét tartja elsődlegesnek. Hatékonyan fel kell lépni az ellen, hogy bevándorlók tömegei lépjék át jogosulatlanul hazánk határait, haladjanak át ellenőrizhetetlenül Magyarország területén, vagy tartós betelepítésük esetén gyökeresen változtassák meg az országot, amelyben élünk. Ezzel kapcsolatban érdem es felidézni az 1867. évi XII. törvénycikket, amelyik szintén hasonló gondolatokat fogalmaz meg. Az Alaptörvény módosítására irányuló javaslat ennek szellemében megerősíti a rendőrség feladatait a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. Ezzel egyidejűle g az illegális bevándorlás két - uniós és nemzetközi jogi - vetületével összefüggő kérdésre reagál: a magyar lakosság összetételének megváltoztatására irányuló kényszer ellen lép fel, és elköteleződik a menedékjog genfi konvenció által meghatározott értelm ezése mellett. Az Alaptörvény XIV. cikkének új (1) bekezdése rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be. Ez a meghatározás alkalmas arra, hogy a jövőre vonatkozóan megakadályozza a magyar alkotmányos szervek és egyúttal a magy ar nép akaratát figyelmen kívül hagyó, idegen népesség hazánk területén történő kényszerű elhelyezésére vonatkozó, oktrojált döntések végrehajtását. Egyúttal védelemben részesíti a lakosság életfeltételei, valamint a nyelvi, történelmi és a kulturális hagy ományok által meghatározott alkotmányos önazonosságot. A szuverenitás és alkotmányos önazonosság védelmében való fellépés nem lenne teljes, ha az a nemzetközi jogi szabályok elferdítésével, félremagyarázásával kijátszható lenne. Különösen élesen jelentkezi k a probléma a menedékjog területén. A migrációs válság kezdete óta ugyanis a menekültstátusz képezi azt az alapot, amelyre hivatkozással gazdasági bevándorlók tömegei érkeznek az Európai Unióba és igénylik az uniós államok védelmét. E téma kapcsán mindene kelőtt leszögezem, hogy a menedékjog nemzetközi dokumentumok, nemzetközi szerződések és a magyar alkotmány alapján is alapvető jog, olyan jog, amelynek egy jól meghatározható fogalmi és tartalmi kerete van. A menedékjog biztosítását fogalmi keretbe foglalj a annak célja: arra szolgál, hogy az
