Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 18. szerda (248. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
924 mint tulajdonos érdekei a jegybanknál gyakorlatilag nem jelennek meg. Tudom, hogy az Európai Unió előírja a jegybank függetlenségét, azonban ez a függetlenség nem jelent elszámoltathatatlanságot, gyakorlatilag a jegybankot ilyen módon tehát nem ellenőrzi senki. Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy én természetesen értem, hogy miért csak az Európai Központi Banknak van ellenőrzési lehetősége a Magyar Nemzeti Bank fölött. Ezt bele is írták a jegybankról szóló törvénybe. Megjegyzem egyébként, hogy Orbán V iktor ezt hazudozva letagadta egy rádióinterjúban, amikor szembesítették ezzel. Ez a közrádió egyik néhány évvel ezelőtti adásában történt. De mégiscsak az Európai Központi Bank az, amely utasíthatja a magyar jegybankot. Fontosnak tartom azonban elmondani, a mi megítélésünk szerint a gazdaságpolitikai eszköztár akkor teljes, ha mind a fiskális politika, mind a monetáris politika az adott állam kormányának irányítása alatt áll. Jelenleg a magyar gazdaságpolitika, ha valóban függetlenként működne a jegybank, akkor egy félkarú óriásként működne, hiszen nincs a monetáris politikai eszköztárra, elvileg legalábbis, ráhatása a kormánynak. Most pedig azt láthatjuk, hogy a jegybanki vezetés alapvetően a saját céljaira és Orbán Viktor közvetlen környezetének a meggazd agodására fordítja a jegybank erőforrásait. Több felvetésem lenne, amire választ szeretnék öntől kapni, alelnök úr. Az egyik az, hogy a jegybank arany- és devizatartaléka 5,8 milliárd euróval, 1880 millió forinttal csökkent az elmúlt évben. Szeretném megké rdezni, hogy miért nullázta a jegybank nullára a magyar állam aranykészletét. Mi volt ennek az oka? Mi ennek a szakmai magyarázata? Szeretnéneke ezen a helyzeten változtatni, hogy az aranykészletünket gyakorlatilag szinte lenullázta a jegybank? Szeretnék erre választ kapni öntől. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a devizakövetelések aránya az aktívákon belül 86 százalékról 82 százalékra csökkent. Maga a jegybankelnök úr is hivatkozott a Greenspan – Guidottiszabályra a meghallgatásán, amelyet természetese n a különböző hitelminősítő cégek is irányadóként tartanak nyilván. Kérdezem önt arról, hogy elegendőnek tartjae a Magyar Nemzeti Bank a 7557 millió forintos devizakövetelést, tekintettel arra, hogy az EUtól mekkora transzfereket vár Magyarország. Tehát kellő fedezettséget nyújte az önök álláspontja szerint ez a devizakövetelés? (12.30) Továbbmegyek: újabb kérdésem lenne azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzeti Bank jegyzett tőkéje a mérlegfőösszegének mindössze 0,1 százalékát, azaz egy ezrelékét teszi ki. Itt nyilván fölvetődik az, hogy érdemes volna ezt a sok éve tartó, nagyon furcsa állapotot megszüntetni és emelni a jegyzett tőkét. Kérdezem, hogy a jegybanknak vane ezzel kapcsolatban szándéka, megfogalmazódtake ilyen elképzelések, mik a pró és kont ra érvek, amelyeket a jegybank ezzel kapcsolatban fel tud említeni. Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy a működési költségek 60 százaléka személyi ráfordításokra került a jegybanknál. Kérdezem alelnök urat, hány embernek éri el a fizetése a havi 5 mill ió forintot, hány embernek éri el a fizetése a 3 millió forintot, és hány embernek éri el a fizetése a 2 millió forintot a jegybank vezetői közül. Szintén fontosnak tartom azt elmondani, hogy a jegybank egy olyan részvénytársaság, amelynek, ellentétben a p olgári törvénykönyv általános szabályozásával, nincs közgyűlése. Meg szeretném kérdezni, hogy miért van ez a kivétel. Tervezneke ezen változtatni? Benyújtanake hasonló javaslatot a kormányzathoz, amely ezen változtatna? Nagyon fontosnak tartom azt is elm ondani, hogy az egy hungarikum, ami Magyarországon a jegybanknál történik, miszerint az osztalékfizetésről az igazgatóság dönt. Kérdezem, hol jelennek itt meg a tulajdonos, a magyar állam érdekei. Ez egy olyan hungarikum, amire gyakorlatilag nincs példa. A kormány, amikor még tárgyaltuk a jegybankról szóló törvényt, folyamatosan arról beszélt,
