Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 17. kedd (247. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
829 törvényhez, ha egy kis időt adunk nekik. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.) (11.30) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalások következnek. Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, LMP. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Répássy képviselő úr hozzászólására szeretnék reagá lni és azokra a megszólításokra válaszolni. Nézze, képviselőtársam, azzal érvelt, hogy az ellenzék hol ezt az arcot veszi föl, hol azt az arcot. Éppen ezt szeretném most önök ellen fordítani, hiszen éppen önök azok, akik ezt teszik. Éppen önök azok, akik m indig ellene mozdulnak valaminek. Ha szeretnék Aradszki András képviselő úr múlt heti megszólalására visszautalni, akkor mondhatnám azt is, hogy a tagadás a lényegük, de nem teszem ezt. Tisztelt Képviselőtársam! Önnek volt egy hozzászólási lehetősége mint vezérszónok, ezt nem tette meg. Miután elhangzottak az ellenzéki hozzászólások, arra reagált. Ön az ellenzék ellenzékének szerepében van most, tisztelt képviselőtársam. Ön arra reagál, amit mi mondunk. (Dr. Völner Pál: Ez a vita! - Dr. Bárándy Gergely Dr. Völner Pálhoz: Jól mondod! Kapcsolódj be! Kapcsolódj be akkor ebbe!) Nem, nem, a vita az, hogy megvédik a saját álláspontjukat. Épp itt szeretném folytatni. (Zaj. - Az elnök csenget.) Köszönöm, elnök úr. Épp itt szeretném folytatni, hogy mi is a vita. Hogy az a vita, hogy önök előterjesztenek, a miniszter úr előterjeszt egy módosító javaslatot és erről vitatkozunk, vagy pedig erre mi elmondjuk az ellenérveinket és önök velünk vitatkoznak. Melyik a vita? Az a vita, hogy ön megvádol bennünket azzal, hogy mi n em is erről a mostani módosításról beszélünk, de nem tudom, végighallgattae miniszter úr expozéját, ő sem erről a módosítóról beszélt. Ugyanazokat a modulokat mondta el, amit elmondott fél évvel ezelőtt, amikor ez a törvénymódosítás - mármint nem ez, hane m a lex CEU - szóba került. Ha önöknek éppen ez az érdekük, akkor ezt mondják, ha éppen Soros György finanszírozza a rendszerváltás idején Orbán Viktort és társait, akkor jó a Soros, amikor most szembekerül velük valamilyen oknál fogva… - amikor a Simicska a párt pénztárosa, akkor jó a Simicska, amikor szembekerül, akkor nem jó a Simicska. Amikor a kereszténységet kell védeni, akkor Orbán Viktor a kereszténységet védi. Itt nem tudom megmutatni, melyik parlamenti széken ült, mert átrendezték ezeket a sorokat . Orbán Viktor volt az, aki azt mondta: csuhások, térdre, imához! Ez nem keresztényüldözés, képviselőtársam? Összevissza váltogatják az arcukat. Magukon nem lehet elmenni. Azt mondták… - itt most térjünk vissza erre konkrétan, amiről szó van. Az önök aszta lán, ha minden igaz - cáfolják meg, hogy nem így van - ott van egy szerződés, amit csak alá kellene írni és működhetne ez az egész. Nem lenne szükség erre a bohózatra, ami itt jelenleg zajlik, hosszabbításra. Az önök célja ezzel a módosítással egyetlenegy, hogy még egy évig bizonytalanságban tartsák a CEUt. Ez a céljuk. Ha nem, akkor aláírnák ezt a szerződést. Államtitkár úr, remélem, hogy majd reagál arra, hogy vane ilyen szerződés az asztalukon, vagy nincs ilyen szerződés az asztalukon. Hogy miért nagyo n aggályos? Mert elviekben persze támogatandó. Répássy képviselő úr kérdezte, miért nem támogatjuk? Nem mondtam, hogy nem támogatjuk, de valószínűleg az lesz a vége - nagyon kíváncsiak voltunk az itt elhangzó érvekre , mert elveiben lehetne támogatni, his zen ez lehetőséget ad, ugyanakkor nagyon jól látjuk, azt is, hogy ez egy… (Közbeszólásra:) Vigh képviselő úr, mindig ahhoz megyek ki, akihez éppen beszélek. Akár támogathatnánk is, de pont az a gond, hogy egy év bizonytalanságot okoz, amikor most is megold ható lenne ez. Tehát nem a magyar felsőoktatás érdekét nézi a kormány, amikor ezt a törvénymódosítást benyújtja. Amikor az volt a kérdés, hogy miért ilyen rövid határidőket szab a kormányzat, akkor erre nem igazi megoldás az, hogy fél évet, illetve most a lejártakor még egy évet rátesznek lehetőségként meghosszabbítani, és ez hangzott el az egyik miniszter szájából is tegnap, hogy van még egy év,
