Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 16. hétfő (246. szám) - Az Igazságügyi bizottság 10/2014-2018. IUB számú általános érvényű állásfoglalásának elutasítására vonatkozó kérelem tárgyalása - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke:
787 vonatko zó házszabályi rendelkezéseket, és jelölje ki a képviselői szólásszabadság megjelenítési formájára lehetséges korlátozásának terjedelmét és kereteit. (Sic!) A bizottság 2017. október 2i állásfoglalása szerint a szemléltetés kereteinek meghatározásakor min den ügy az eset összes körülményének figyelembevételével a maga egyediségében vizsgálandó és ítélendő meg. A bizottság véleménye szerint ennek során az indoklásban szereplő történeti előzmények és nemzetközi gyakorlat jelenthet iránymutatást. A bizottság 2 017. október 2i állásfoglalása szerint a szemléltetés kereteinek meghatározásakor minden ügy az eset összes körülményének figyelembevételével a maga egyediségében vizsgálandó és ítélendő meg. A bizottság véleménye szerint ennek során az indoklásban szerep lő történeti előzmények és a nemzetközi gyakorlat jelenthet iránymutatást. A felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mérték megítélése vitathatatlanul értelmezési kérdés, így mérlegelési jogkört igényel. Azonban a bizottság nemzetközi és magyar jo gtörténeti példákat hozó állásfoglalása éppen magával a problémával nem foglalkozik. Mi biztosítja egy végső soron házelnöki mérlegeléstől függő előzetes, lényegében tartalmi kontrollt gyakorló engedélyezésre épülő rendszerben a részrehajlás nélküli megíté lés követelményének érvényesülését? Az állásfoglalás találomra felhozott nemzetközi példái bizonyosan nem. Mennyiben releváns például a hazai gyakorlatra, hogy az állásfoglalás szerint az izraeli knesszet tagjai nem mutathatnak be semmilyen tárgyat a plená ris ülésen, ellenben a német Bundestag elnöke általában nem kifogásolja a kisebb tárgyak felmutatását? Fontosnak tartom, hogy az Igazságügyi bizottság 10/20142018. IUB állásfoglalásának elutasításával az Országgyűlés felhívja a figyelmet a szemléltetéssel kapcsolatos szabályozás abszurditására és az önkényes házvezetési gyakorlat fenntarthatatlanságára. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a szavazás során is majd ennek a határozatnak az elutasítását támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (19.20) ELNÖK : Nagyo n szépen köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az Igazságügyi bizottság elnökének, Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőjének adom meg a szót. Maximum öt perce van, elnök úr. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság eln öke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi bizottság a Lehet Más a Politika ügyrendi indítványára megvizsgálta és értelmezte az Országgyűlésről szóló törvény szemléltetésre vonatkozó szabályait. Tisztelt Hölgyei m és Uraim! A bizottság általános érvényű állásfoglalásban rámutatott arra, hogy a törvény egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy a plenáris és bizottsági ülésen történő szemléltetés főszabály szerint nem alkalmazható. Ugyanakkor a törvény további re ndelkezése megteremti annak lehetőségét, hogy kivételes esetben, amikor elengedhetetlen a szemléltetés alkalmazása a felszólaló álláspontjának alátámasztására, kibontására vagy megértésére, a Házbizottság vagy az országgyűlési bizottság a tilalom alól felm entést adhat. A szemléltetés alkalmazása a bizottság tagjainak álláspontja szerint abban az esetben elengedhetetlen, ha a felszólaló álláspontjának megértése tárgyi, képi vagy hanghordozó eszköz használata nélkül nem lehetséges. A szemléltetés rendeltetése tehát, hogy a felszólaló álláspontját teljesebbé tegye, annak kibontását feltétlenül szükséges mértékben elősegítse. Ez a célhoz kötöttség azt is magában foglalja, hogy a szemléltetés nem lehet öncélú, vagyis nem irányulhat önmagában a parlamenti munka sz ándékos akadályozására, provokatív figyelemfelkeltésre vagy politikai haszonszerzés céljára, vagy a sajtónyilvánosság fokozottabb érdeklődésére, ez ugyanis alapjaiban sértené a többi képviselő méltóságát és magának az Országgyűlésnek mint intézménynek a te kintélyét, egyúttal aláásná a képviseleti demokráciába vetett bizalmat.
