Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 9. hétfő (245. szám) - Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Mikor áll át a nemzetközi nagytőke oldaláról a magyar munkavállalók oldalára?” címmel - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
665 Csak ebben az évben 600 milliárd forinttal járulunk hozzá a költségvetés kamateredményéhez. Ez tehát a jegybank. Köszönöm szépen. Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Mikor áll át a nemzetköz i nagytőke oldaláról a magyar munkavállalók oldalára?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, Matolcsy elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „Mikor áll át a nemzetközi nagyt őke oldaláról a magyar munkavállalók oldalára?” címmel. Gyöngyösi Márton képviselő urat illeti a szó. GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az elmúlt hónapban több olyan adat látott napvilágot, ami finoman szólva sem támasztja alá a kormányzatnak a gazdasági sikerpropagandáját. Az Eurofound olyan jelentést készített a társadalmi mobilitásról, ami azt vizsgálja, hogy egy embernek ma Magyarországon mennyi esélye van arra, hogy a képességei szerint lépjen föl a társa dalmi ranglétrán. Magyarország Európában az utolsó helyen áll, ami azt mutatja, hogy Magyarország egy igazságtalan társadalom, amely szinte kasztrendszerre épül. Miközben a kormányzat arról beszél, hogy Magyarország Európa startupközpontja lesz, addig az E urópai Bizottságnak a rangsorában, innovációs rangsorában Magyarországnak az utolsó helyek egyikét sikerült elcsípnie, miközben kiderült, hogy 2016ban 30 százalékkal kevesebbet költünk kutatásra és fejlesztésre. A Világgazdasági Fórumnak a versenyképesség i listáján Magyarország folyamatosan csúszik lefelé; három tényezőt említenek meg: a korrupciót, a képzetlen munkaerőt és az elhibázott adó- és járulékpolitikát. Nemrégiben egy tanulmány látott napvilágot, tisztelt miniszterelnök úr, amely a magyar átlagbé reket vizsgálja a német átlagbérek viszonylatában, és ez azt mutatja, hogy 201015 között, tehát a második és a harmadik Orbánkormány idején Magyarország a bruttó átlagbérek tekintetében a német átlagbérekhez képest az egyharmadáról az egynegyedére csúszo tt vissza. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Meggyőződésünk, hogy a megoldás a bérunió. Nem Brüsszeltől várjuk a bérek meghatározását, hanem Brüsszeltől csak a cél kitűzését várjuk, a kohéziós politika módosítását, a hatékonyabb és célirányosabb kritériumrendsze r meghatározását. Öntől pedig azt várjuk, tisztelt miniszterelnök úr, hogy új gazdaságpolitikát adjon ennek az országnak a hazai vállalkozások érdekében, a versenyképesebb kkvk érdekében, a korrupció felszámolását, új adó- és járulékpolitikát, új oktatási rendszert. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az ön választói is támogatják ezt a kezdeményezést. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Jó lenne, ha ön is leírna egy utolsó hajtűkanyart életében, és támogatná azt, amit az ön (Az elnök ismét csenget.) választói is támogatnak. Köszönöm. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Először is, ha megengedik, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársam, hajtűkany arról csak annyit mondhatnék, hogy az a Jobbik kuncsorog most Brüsszelben a bürokratáknál a bérek kérdésében, amelyik korábban uniós zászlót égetett vagy éppen kidobta azt a Parlament ablakán. Ki beszél itt hajtűkanyarról? (Dr. Bárándy Gergely: Vissza kéne hozni! Azóta sem hozták vissza!)
