Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 9. hétfő (245. szám) - Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Mikor áll át a nemzetközi nagytőke oldaláról a magyar munkavállalók oldalára?” címmel - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
666 A második dolog, amit szeretnék önnek elmondani: többször próbálkoztam már, de úgy látom az ön hozzászólásából, hogy sikertelenül, teszek még egy próbálkozást: amikor az országban zajló pozitív folyamatokról beszélek, akko r nem sikerpropagandát folytatok, mert azzal kezdem mindig a hozzászólásomat, hogy persze nem baj, ha egy országnak van egy épkézláb kormánya, de az a teljesítmény, ami ebben az országban látszik (Sneider Tamás közbeszól.) , az az emberek erőfeszítésének kö szönhető. És amikor önök eltagadják ezeket a pozitív folyamatokat, senki nem mondja, hogy tejjelmézzel folyó Kánaán van ebben az országban, de aki eltagadja ezeket a pozitív folyamatokat, mondjuk azt, hogy közel vagyunk a teljes foglalkoztatáshoz, vagy ho gy a mögöttünk hagyott fél évben volt egy 10 százalék fölötti reálbéremelés, aki eltagadja ezeket a dolgokat, az nem a kormányt kritizálja, nem a kormánytól vitatja el az ő munkájának az eredményét, hanem az országtól vitatja el, megtámadja az embereket. M egértem, hogy a pénz meg a hatalom önöknek fontos, de miért kell megtámadni a magyar embereket? Miért kell elvitatni azokat az eredményeket, amelyeket az emberek elértek? Ebben az értelemben én a Jobbikkal szemben és mindig a magyar emberek oldalán fogok á llni a jövőben is. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, miniszterelnök úr. Viszonválaszra megadom a szót Gyöngyösi Márton képviselő úrnak. GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nem tehetek arról, hogy ön egy pá rhuzamos világban él, erről csak és kizárólag az ön környezete tehet és ön. A béruniós kezdeményezésünk egy pártok és ideológia felett álló kezdeményezés. Egy olyan ügyet karoltunk föl, ami meggyőződésünk szerint össznemzeti ügy. Tudom, hogy ön ezt nem tud ja értékelni, hiszen ön a Szocialista Párttal, akikkel váltógazdaságban működtették ezt az országot az elmúlt 27 évben, önök a társadalom megosztásában érdekeltek, és erre épül az önök hatalomgyakorlása. A viszonválaszban, kérem, ne jöjjön azzal, tisztelt miniszterelnök úr, hogy a Jobbik Magyarország szuverenitását akarja föladni ezzel a kezdeményezéssel. Abban, hogy az Európai Unió olyan, amilyen, tisztelt miniszterelnök úr, önnek nagyon nagy a felelőssége. Ugyanis nem mi szavaztuk meg 2007 decemberében a lisszaboni szerződést, ami olyan Európai Uniót alakított ki, amilyet. De ön akkor nem küzdött, amikor kellett volna, most viszont mindenféle olyan ügyben az Európai Unióval civakodik, ami valójában még a nemzeti ügyünket is szolgálhatná. Ezekben a kérdések ben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) valódi szabadságharcot kell vívni, tisztelt miniszterelnök úr, most! (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Viszonválaszra adom meg a szót a miniszterelnök úrnak. ORBÁ N VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Elnök Úr! Többször hallottam már ezt a „párhuzamos világ” nevű szóösszetételt. Én csak arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a béremelések kérdését nem a kormány döntötte el, hanem megállapodás született. Akik odajöt tek, a valóságos világból jöttek. Odajöttek az asztalhoz a munkaadók, akik alkalmazzák az embereket és kifizetik nekik a bért. Odajöttek a szakszervezetek, akik képviselik a munkavállalókat, és akik azért harcolnak, hogy minél magasabbak legyenek a bérek. Odaült a kormány, és együtt megállapodtunk a következő néhány év béremeléséről. Milyen párhuzamos világáról beszélnek önök? Miért bírálják a munkaadókat meg a munkavállalókat? Az történt, hogy a lehetséges legnagyobb béremelés ügyében létrejött egy olyan m egállapodás, ami léptékét tekintve soha korábban nem volt ismert Magyarországon, a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány között.
