Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. számú törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
541 címzettjeinek, a szakmai szervezet eknek nem volt túlságosan rövid, hiszen véleményt szinte mindegyik érintett szakmai szervezet adott, a Magyar Versenyjogi Egyesülettől kezdve a Joint Venture Szövetségen át egészen az AmCham, AmerikaiMagyar Kereskedelmi Kamaráig. Tehát azt lehetett látni, hogy többen tettek véleményt, és úgy gondolom, hogy ezek a beérkezett észrevételek is hozzájárultak egy hatékonyabb és a gyakorlatban jobban alkalmazható versenytörvény kialakításához. A törvénytervezet megalkotása során, ahogy államtitkár úr is utalt rá, két fő cél dominált, egyrészt, hogy a versenytörvény eljárási szabályainak módosítását azért kell megejteni, hogy az igazodjon az új Ákr.hez, az új közigazgatási perrendtartáshoz, illetőleg a polgári perrendtartáshoz, illetve az elmúlt évek jogalkalmazás i tapasztalataiból adódó, az eljárási szabályok korrekciójával járó azon módosítások, amelyek nem jelentenek koncepcionális változást, ugyanakkor kisebb beavatkozások révén hozzájárulnak az ügyféli jogok, illetve a hatékony eljárásvezetés szempontjaihoz, e zeket a szempontokat érvényre kell juttatni, ezt a célt fogalmazta meg ez a módosítás. Azon általános eljárásjogi intézmények tekintetében, amelynek a versenyjogi jogalkalmazás során is érvényesülnie kell, illetve a jelen állás szerint nem szükséges eltérn i az Ákr. rendelkezéseitől, a javaslat az Ákr. rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Mindebből következően a sajátos szabályokat megfogalmazó rendelkezésekben is szükséges az egyes, az Ákr.ben bevezetett fogalmaknak a versenytörvénybe való bevezetése is. Itt a határozat véglegességére kell utalnom vagy a zár alá vételre, lefoglalásra; ezek eddig nem jelentek meg a versenytörvényben ilyen formában. A részletekről. Kifejezetten és sajátosan, az Ákr.től nagyobb részt eltérően, ennek megfelelően teljes egészükbe n a versenytörvényben kerülnek szabályozásra a következő kérdéskörök: a kizárás szabályozása, az ügyfél fogalma, az adatok kezelése, az iratbetekintés, a tényállás tisztázása körébe eső legtöbb rendelkezés. Ez az egyik fontos változás. A másik, amelyre már többen is utaltak, hogy az európai uniós szabályrendszerhez közelítés érdekében, a vállalkozások számára kiszámíthatóbb szabályozási környezet megteremtése céljából a javaslat szerint az eddig úgynevezett de minimis piaci részesedési küszöb tekintetében e lválik egymástól a horizontális, tehát a versenytársak közötti és a vertikális, nem versenytársak közötti megállapodásra vonatkozó limit vagy küszöbszám, és az utóbbiak tekintetében ez valóban 15 százalékban, azaz a jelenleginél kedvezőbb szinten, egyben a z uniós szabályokhoz jobban igazodó módon kerül szabályozásra. (16.50) Az európai uniós joggal való összhang megteremtése önmagában is növeli a jogbiztonságot, mivel így kizárható, hogy pusztán a tagállamok közti kereskedelem érintettsége miatt eltérően mi nősüljön egyegy megállapodás a gazdaság szereplői között, másrészt a piaci versenyre eleve csekélyebb hatást gyakorló vertikális megállapodások esetén indokolt magasabb piaci részesedés mellett is lehetővé tenni a de minimis kivétel alkalmazását. Ezzel ér demben csökkennek az alacsony piaci részesedéssel bíró vállalkozások versenyjogi megfeleléssel kapcsolatos problémái, illetve azok a terhek, amelyek korábban őket így sújtották. Fontos részlet, hogy új eljárástípus jelenik meg a törvényben arra az esetre, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő, engedélyező vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye; ez az e visszaélést feltáró önálló versenyfelügyeleti eljárás, amel y eljárás végén kerülhet sor a jelenleg is a törvényben foglalt határozatvisszavonás jogkövetkezményének az alkalmazására. Az önálló eljárás keretében történő vizsgálat és visszavonás az ügyfeleknek nagyobb garanciát, a hatóságnak pedig erősebb jogosítván yokat ad, így például érdemi bírság kiszabására is lehetőséget teremt a korábbi rendszertől eltérően. Még egy olyan változást említenék, ami eddig nem hangzott el, hogy az ügyfelek számára kedvező módon, az eddigi szabályozáshoz képest újításként jelenik m eg, hogy a javaslat szerint a kiszabott bírság, egyéb pénzfizetési kötelezettség vonatkozásában nemcsak a határozatban lesz
