Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. számú törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
538 Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat biztosítja a versenyjogi eljárás összhangját az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, és erősíti a gazdasági verseny védelmét, ezért kérem a képvise lőtársaimat, hogy támogassák az indítványt. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen. Józsa István képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik. DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársai m! Ez a látszólag jogharmonizációs és a piac működését szabályozó törvény egy normális jogállamban igazán helyénvaló lenne. Tehát ha nem a Fidesz hatalmi rendszerében kerülne sor a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló tö rvény módosítására, még azt is lehetne mondani, hogy helyénvaló, és hajrá, nosza. Ugyanakkor egy olyan környezetben, amit tapasztalunk, a versenyhivatali szabályokat vagy eljárásokat csak hivatalból indíthatóvá tenni, ez egy kicsit aggályosnak tűnik a szám unkra. Nem szeretném elmondani, amit már ketten elmondtak, hogy mi mindennel foglalkozik ez az előterjesztés, néhány észrevételt szeretnék inkább a részletekhez tenni. A közigazgatási eljárási törvény, azaz a Ket. helyébe lépő általános közigazgatási rendt artásról szóló törvény - amit államtitkár úr is Ákr.nek nevezett bevezetője második részében - és az Ákr.hez kapcsolódó, az ágazati joganyagot átíró törvénymódosítások 2018. január 1jével hatályba fognak lépni. (16.30) Ugyanakkor a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény kikerült az Ákr. hatálya alól, egyébként az utolsó pillanatban került ki egy módosító javaslattal, így meg kell alkotni azokat az eljárási szabályokat, amelyek a Gazdasági Versenyhivatal előtti eljá ráshoz jelenleg hiányoznak a jogrendszerből. Egyébként ez is gyanús, hogy miért kellett az utolsó pillanatban kivenni az Ákr.ből a versenyjogi szabályozást, de ezt majd az élet eseményei alapján talán egy konkrét elemzés meg tudja mutatni, hogy miért volt ez valakinek fontos. Lehet, hogy pont azért, amiért Magyarország nem kíván csatlakozni az európai ügyészséghez sem. Jelen tervezetet a kormányzati honlapon 2017. augusztus 2328. között bocsátották egyeztetésre, mégpedig akkor még kettő változatban. Az a) változat az előzetes hatásvizsgálati lap szerint nem igényel számottevő költségvetési forrást, azonban a b) változatban szereplő, az illetményrendszer módosításával is járó szabályozás a Gazdasági Versenyhivatal költségvetésében a személyi juttatások 262 millió forinttal való megemelését jelentené, vagy inkább csak jelentette volna, ez az összeg 28 százalékos béremelkedés fedezetét képezné. A kormány az a) változat benyújtásáról, azaz az illetményrendszer megváltoztatása nélküli változatról döntött, ez fek szik most az Országgyűlés asztalán. Lehet, hogy az ősi bibliai mondást, hogy a „nyomtató ökörnek ne kösd be a száját” elvet, úgy gondolják, Magyarországon is lehet alkalmazni, mi úgy gondoljuk, hogy jobb lenne jól megfizetni a GVH munkatársait, mert nem bi ztos, hogy a bibliai hasonlat működhet ezen a területen a XXI. században. A törvényjavaslat adatkezelési rendelkezéseket is tartalmaz. Nagyon jó lenne tudni, hogy mit szólt a törvényjavaslat 26. §ában foglaltakhoz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad ság Hatóság elnöke, legalábbis aggályosnak látszik, ugyanis a (4) bekezdésnek az a szabálya, hogy például az egyetlen panasszal kapcsolatban megszerzett személyes adat a Gazdasági Versenyhivatal bármely más eljárása során korlátozás nélkül felhasználható j elen törvény szerint. Ez azért információkezelési szempontból egy kicsit aggályosnak tűnik. Ezt a problémát az adatok zárt kezelésére vonatkozó rendelkezések sem oldják igazából meg. A nemzeti adathivatal - az előbb elmondtam a hosszú nevét ennek a hatóság nak - honlapján egyébként nem található állásfoglalás jelen törvényjavaslattal kapcsolatban, tehát nem tudtuk meg, hogy mi az adatvédelmi hivatal véleménye erről az általunk problémásnak talált adatkezelési eljárásról, tehát egy kiterjesztett, szabadon has ználható adatfelhasználásról.
