Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. számú törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
539 A jelen javaslat pozitív eleme, hogy a rendkívül alacsony, egyébként szokásos vagy az alacsony színvonalú kodifikációs szinthez szokott képviselői olvasók jelen esetben egy jól szerkesztett, formailag és megfogalmazásában is v égre nem igénytelen szabályösszességet tarthatnak a kezükben, tehát ez kodifikációs szempontból egy igényes előterjesztés. Az már egy másik kérdés, hogy az új eljárásrendszer logikája, a terminológia az általános közigazgatási rendtartáshoz, a jogorvoslati szabályok a közigazgatási perrendtartáshoz igazodnak, így aztán, mivel azt a törvényt és a hozzá kapcsolódó valamennyi módosítást a frakciónk elutasította, ezekre nem szeretnék túl sok szót vesztegetni, inkább a törvényjavaslatban lévő egyéb rendelkezések közül emelnék ki néhányat. Az 1. § a kis jelentőségű megállapodásokra, az úgynevezett de minimis megállapodásokra vonatkozó értelmező rendelkezést pontosítja. A közösségi versenyjogi szabályok alapján a - magyarul - csekély jelentőségű megállapodások álta lában nem alkalmasak arra, hogy befolyásolják a versenyt, hogy jelentős piaci hatást gyakoroljanak a belső piacon, vagyis nem sértik a közösségi versenyjogi szabályokat a mértékük alapján. Az Európai Bizottságnak a kis jelentőségű megállapodásokról szóló k özleménye: e kritérium alkalmazásának az a feltétele, hogy a megállapodást kötő vállalatok együttes piaci részesedése, amennyiben a vállalatok valóságos vagy elvi, azaz potenciális versenytársak, akkor ne haladja meg a részesedésük a 10 százalékot, míg ha nem minősülnek versenytársaknak, ne haladja meg a 15 százalékot a piaci részesedésük. Ez azért, magunk között mondva, nem kicsi szám, mondhatni, nagyon nagy értékeket is jelenthet. Ugyanakkor a versenykorlátozás érzékelhető vagy nem érzékelhető jellegének meghatározásakor valamely tagállam versenyhatósága figyelembe veheti a küszöbértékeket, de nem köteles azonban azokhoz tartania magát. A küszöbérték csak számszerűsíti, hogy nagy valószínűséggel mi minősül a verseny érzékelhető korlátozásának. A magyar jog ban eddig egységesen 10 százalék alatti részesedés minősült kis jelentőségűnek, noha a fentiek miatt, kizárólag elméletileg elfogadható lenne a nem versenytársak közötti megállapodás részesedésének 15 százalékra emelése. Valójában a piac lenyúlását tapaszt aló, bizonyító kormányközeli vállalkozások és személyek szerzései, vagyongyarapodása arra figyelmezteti a jogalkotót is, azaz bennünket, hogy a jóhiszeműséget félre kellene tenni, és élni kellene a gyanúval, hogy a javaslatnak ez a szabálya bizonyos fidesz es oligarchák érdekeit és védelmét szolgálja azzal, hogy nem 10, hanem 15 százalék, ugyanis abszolút számokban ez már százmilliárdokat jelenthet. A versenyt korlátozó összefonódások megakadályozása a Gazdasági Versenyhivatal elsődleges feladata lenne. Nem mintha tartania kellett volna a kormányzatnak attól, hogy nagy buzgalommal lép fel a GVH a holdudvar piacfoglaló lépéseivel szemben, hiszen ez volt az első lépése a kormánynak, hogy lecserélte a teljes GVHvezetést, mégis egy 2013ban elfogadott lex alapjá n a kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, tehát egy más kategóriába sorolta. Az ilyen összefonódást nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak bejelenteni, szabad tehát a gazda a piacfoglalásra bármilye n felállásban. Az előterjesztés 8. §a a GVH intézményi függetlenségének erősítését szolgáló - szép című - javaslatokat tartalmaz az indoklás megfogalmazása szerint, látható azonban, hogy a GVH elnökének a GVH költségvetésével összefüggő döntési jogköreit szövegszerűen kimondó rendelkezés mit sem változtat azon a meggyőző látszaton, hogy a GVH sok esetben a kormány szája íze szerint jár el, ugyanis különben nehéz lenne gazdálkodnia, tehát magyarul, a költségvetését tekintve nemigen független. (16.40) Az köz tudomású, hogy több mint félmillió magyar külhonban keresi meg a kenyerét, a boldogulását, ennyien vándoroltak ki az elmúlt években, ugyanakkor azt látjuk, hogy a szerencséjüket kereső magyarok közül csak egyetlenegynek érte meg hazatelepülnie Magyarország ra, ezt az illetőt Andy Vajnának hívják. A sajtóhírek megerősítik, hogy legutóbb a DélMagyarország, a Bors, valamint a Kisalföld került a szerencsejáték fiának a kezébe és a kormánypártok nagyobb üdvére. Tehát van olyan terület, ahol a Gazdasági Versenyhi vatal
