Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
518 Sorozatos probléma, és az ellenzék mindig erről beszélt az elmúlt hét és fél évben, amióta a Jobbik Magyarországért M ozgalom itt van a parlamentben, hogy azokat a salátatörvényeket, amelyekben egy törvényi cím alá besorakoztatva behoz sok más törvényt, és azokat megpróbálja egybefűzni, amelyeknek nincs egysége és nincsen logikai kapcsolata, általában nem támogatjuk, és a zt gondolom, főleg nagy könnyelműség a kormány részéről behozni egy ilyet egy kétharmados törvény esetén, egy sarkalatos törvény esetén, hiszen mindig elmondtuk a kritikánkat, mindig elmondtuk a salátatörvényekkel kapcsolatos kritikánkat. Persze az államti tkár úr majd el fogja mondani, hogy ezek mind összefüggenek egymással, mindegyik logikailag kapcsolódik, mind egymásra épül, amiben van is valami, mert mindegyikben van olyan pont, ami egymásra épül, azonban nagyon sok más tekintetben is módosítja a jogsza bályt, ami logikailag semmilyen formában nem kapcsolódik. Önmagában véve, ha részletes technikai módosítások lennének, akkor nem lenne problémánk ezzel a jogszabállyal. Ha már itt tartunk, akkor nézzük, mik ezek! Répássy úr, képviselőtársam elmondta, hogy beszéljünk az ügyvédi törvényről, hiszen itt ez elsősorban azt módosítja, és a közjegyzői törvényről már úgyis sok szó esett a mai napon, hiszen már kétszer is bekerült a Ház elé a mai nap folyamán, és ez a harmadik, hogy bekerül. Azonban nem lehet elmenni szó nélkül emellett, hiszen nagyon nagy részben a közjegyzők működését is módosítja ez a jogszabály, sőt azt kell mondjam, hogy szinte az egyik legnagyobb részben az ő tevékenységüket érinti, ami nincs összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvén y hatálybalépésével kapcsolatos jogszabálymódosítással, hiszen rengeteg olyan dolog történik, aminek tulajdonképpen ahhoz semmi köze. Ilyen például a felelősségbiztosítás kérdése is, amit már az államtitkár úr jelzett, hogy 50 millióról 100 millióra növek szik a közjegyzők esetében a felelősségbiztosítás összege, amelyre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara fog majd szerződést kötni, minden egyes közjegyzőre különkülön. Eddig 50 millió forint volt, most 100 millió lesz. Azt gondolom, nyilván az hozza be ezt a változást, hogy a gazdasági élet ezt megköveteli, hiszen a közjegyzők olyan összegekben kötnek napi rendszerességgel szerződéseket, ami nyilvánvalóan indokolja azt, hogy a felelősségbiztosítás felső összege e tekintetben nőjön. Ha már itt tartunk, vissz atérve Répássy úr ajánlására, akkor foglalkozzunk egy kicsit az ügyvédi törvénnyel is. Hasonlóan érinti ez a jogszabály az ügyvédek kötelező felelősségbiztosítását is, bár nagyonnagyon pici mértékben, és gyakorlatilag csak technikai jelleggel érinti, hisz en megmondja, hogy 2018. január 1jétől 2018. december 31ig lesz 10 millió forint összegű a felelősségbiztosítási maximális összeg, amely sérelemdíj és felelősségbiztosítási díj, kártérítési díj, tehát erre az összegre kell a biztosításokat megkötni. Ezze l kapcsolatban már az ügyvédi törvény vonatkozásában is kifejtettük az álláspontunkat, ami nagyjából egyezik az ügyvédi kamara álláspontjával. Örülök annak, ha a módosítónkat nem is fogadja el - annak nem örülök, hogy nem fogadja el a kormányzati többség a z ellenzéki módosítókat egyáltalán, és élből elutasítják, de annak örülök, ha egyegy olyan dolog, ami itt bírálatként elmondunk egy törvénytervezettel kapcsolatban, mégis bekerül majd a következő jogszabályba, vagy a következő módosításban mégis megjeleni k. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyes pontjai is ilyenek voltak. Mégpedig én itt megbíráltam az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek azt a részét, amely a felelősségbiztosítási plafonnal foglalkozott, illetve a kártérítési összegekkel foglalk ozott, hogy milyen összegben kell kártérítés esetén felelősségbiztosítást kötni. Ebben kamarai ajánlás volt, az Országos Ügyvédi Kamarának volt ebben állásfoglalása, amit meg is küldött a minisztériumnak. Ami hiányzott ebből a javaslatból, az az volt, hogy az Országos Ügyvédi Kamara nem tart indokoltnak egy olyan díjemelést, illetve egy olyan összegemelést, ami nagymértékben, hirtelen következik be, hanem leírta, hogy több lépcsőben, fokozatosan, lassan kellene egy ilyen változást megvalósítani Magyarország on. Ez be is következett az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, hiszen fokozatosság jelenik meg, évekre lebontva egy fokozatos emelés. Azt gondolom, az emelést minden esetben a gazdasági élet és az ügyvédi tevékenység megköveteli, még akkor is, ha az
