Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
519 ügyvédeknek kellemetlenebb az, hogy nyilván magasabb biztosítási díjat kell fizetni, de akkor is tudomásul kell venni, hogy ez nyilván az ügyvédet is védi, hiszen nem neki kell majd ezeket az összegeket kifizetni. Ha már itt tartunk, akkor egy része viszon t teljes mértékben hiányzik, amit az ügyvédi kamara ajánlott, ez pedig az ügyvédek korlátolt felelőssége, tehát akár egy ügyvédi irodának a működése úgy, mint egy korlátolt felelősségű társaság. Szintén a kamara javasolta, hogy amennyiben viszont növekedne k a díjak, növekedik a biztosítási összeg, akkor el kellene azon gondolkodni, hogy legyen arra lehetőség, hogy korlátozott legyen az ügyvédek felelőssége. Itt ötletként akár az is megvalósulhat, hogy egy bizonyos, akár dupla biztosítási díjösszeg esetén ko rlátlan felelősségbiztosítás lép életbe, és akkor így korlátozott lenne az ügyvédek felelőssége. Tehát e vonatkozásban volt a kamarának ajánlása. Visszatérve a közjegyzői tevékenységhez. Módosult bizonyos szempontból a közjegyzői gyakorlat ideje eltöltésén ek a helye, hogy hol is lehet eltölteni ezt a közjegyzői kinevezéshez szükséges gyakorlati időt. Azzal, ami az eddigi jogszabályban benne volt, teljes mértékben egyetértünk, és azt sem tartom ördögtől valónak, ha ezen változtatunk, azonban ezzel a változás sal én nem egészen tudok egyetérteni minden tekintetben. Abban egyet tudok érteni, hogy valóban az a jogász, aki szakvizsgával rendelkezik, alkotmánybíró lesz, és alkotmánybíróként vagy akár az európai uniós emberi jogi bíróságon dolgozik iksz évet, nyilvá n van akkora jogi tapasztalata, hogy a közjegyzői tevékenységet el fogja tudni végezni, ezzel nincs is semmiféle problémám. Ellenben a másik fordulattal, amelyik, ha jól emlékszem - amiről eddig beszéltem, az a c) pont, viszont a b) ponttal nem tudok egyet érteni, illetve nem így tudok egyetérteni. Azt mondja, hogy a közigazgatási gyakorlatot figyelembe kell venni abban az esetben, ha központi szervnél töltötte el ezt az időt, központi közigazgatási szervnél. Azt gondolom, ha kibővítjük a közigazgatásban dol gozó jogászokra is ezt a lehetőséget, hogy három év gyakorlati idő elteltével ők is pályázhassanak közjegyzői helyre, és kinevezhetők legyenek közjegyzői funkciókba, akkor nem szabad ezt beszűkíteni központi kormányzati közigazgatási szerveknél dolgozó köz tisztviselőkre vagy kormánytisztviselőkre, hanem akkor már ezt a közigazgatásban dolgozókra kellene egyformán kivetíteni. Tehát nem szabad leszűkíteni arra, mert ebből nyilván az a következtetés jut eszébe egy ellenzéki képviselőnek, hogy persze, már megin t a bevált központi kormányzati káderembereinket akarjuk majd beültetni, nekik akarunk lehetőséget biztosítani arra, hogy a közjegyzői székekbe be tudjanak ülni. (15.00) Kizárjuk azokat a közigazgatási szakembereket, akik egyébként ugyanúgy eljá rtak a bíróságokra, ugyanúgy képviselték közigazgatási ügyekben a hivatalukat, ugyanúgy végeztek ugyanolyan jogi tevékenységet, de nem központi, hanem valamelyik centrális szervnél voltak, vagy helyi szinten vagy középszinten voltak. Ezeket nem lenne szaba d álláspontom szerint semmiféleképpen kizárni, ha bővítünk. Tehát vagy ne bővítsünk ebbe az irányba, vagy ha bővítjük, akkor ez vonatkozzon minden közigazgatásban dolgozó jogászra, nyilván azokra, akik jogi tevékenységet végeznek, egyformán vonatkozzon ráj uk ez a jogszabály. Nyilván arra, hogy a számítástechnika fejlődik, figyelemmel kell lenni, és ezért kell változtatni. De megint azt mondom, hogy ezt nem ebben a jogszabályban kellene. Az, hogy az öröklési jogi és személyi állapot tárgyú ügyleteknél tovább ra is papíralapon kell az ügyeket intézni, azt gondolom, indokolt, helyes, hogy benne van a javaslatban. A közjegyzők titoktartási kötelezettsége nyilván eddig is szabályozva volt. Azonban ez most bizonyos szempontból változik, hiszen a közjegyzői iroda üg yintézőjére is ugyanaz a titoktartási kötelezettség vonatkozik, mint a közjegyzőkre, helyettes közjegyzőkre. Nyilván ez egy indokolt módosítás, amit már régebben is meg kellett volna tenni, hiszen ugyanolyan információknak, titkoknak jut a birtokába, mint a közjegyző, és ugyanúgy társadalmi érdek az, hogy adott esetben ezek a titkok ne kerüljenek nyilvánosságra. Nyilván eddig is a közjegyzői iroda a
