Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
498 területi kisz élesítését, továbbá a szolgáltatások színvonalának további emelkedését is célozza. Ezenfelül a módosítás lehetőséget teremt a közjegyzők közötti munkateher és kereseti lehetőségek arányosabb elosztására is. Tisztelt Ház! Fontos kiemelni, hogy a javaslat az okiratszerkesztési illetékesség kiszélesítését célozza. A javaslat nem kívánja a hagyatéki eljárások, a fizetési meghagyásos eljárások és a végrehajtási eljárások illetékességi szabályainak módosítását, azokban továbbra is a törvényben és a rendeletekben meghatározott szabályok szerinti közjegyzők járhatnak el. A jelenlegi szabályozás szerint a közjegyző az illetékességi területén alirodát nyithat. Ha az egyéni képviselői módosító indítványt az Országgyűlés megszavazza, úgy az alirodanyitás lehetősége auto matikusan a megye egész területére fog kiterjedni, külön szabály alkotására nincs szükség. Az aliroda nyitása jelenleg is lehetőség, jog és nem kötelezettség, ezt a szabályozási elvet indokolt fenntartani. Az Igazságügyi Minisztériummal folytatott előzetes egyeztetések során egy megfontolandó szakmai érv merült fel az alirodák kapcsán, miszerint elkerülendő, hogy a közjegyző a kinevezése szerinti székhely lakosságát elhanyagolja, és csak a megyeszékhelyen vagy nagyvárosban nyitandó alirodájával foglalkozzon . Ezt megakadályozandó, az igazságügyminiszteri rendeletben előírásra kerülhet, hogy az a közjegyző, aki alirodát nyit, a székhelye szerinti irodát ugyanolyan időtartamban legyen köteles ügyfélfogadás céljából nyitva tartani, ugyanolyan színvonalon, mint a hogy eddig tette. Aki főirodát és alirodát tart fenn, még akár közjegyzőhelyettes felvételére és mindkét irodával azonos színvonalú műszaki megoldások biztosítására is kötelezhető, hiszen ez a jogkereső ügyfelek érdekeit szolgálja. Tisztelt Ház! Kérem a ti sztelt Házat, illetőleg képviselőtársaimat, szíveskedjenek az egyéni képviselői módosító javaslatot támogatni és megszavazni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Völner Pál ál lamtitkár urat, hogy kíváne most szólni. (Jelzésre:) Nem kíván. Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Vas Imre képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a s zó. DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közjegyzőkről szóló 1994. évi XLI. törvény elfogadása jelentős esemény volt a magyar közjegyzőség életében. A szocialista jogalkotással 1949ben elt örölt magánközjegyzői szakma visszaszerezhette méltatlanul elveszített tekintélyét a jogi hivatásrendek között. A közjegyzők két évtizedes újraszerveződésük óta újra a közhitelesség és a közbizalom nélkülözhetetlen szereplőivé váltak a jogkereső állampolgá rok számára. Tevékenységük a magánjogi gyakorlat szinte valamennyi területén megjelenik. A közjegyzők már a középkorban jelentős szerepet töltöttek be az okiratszerkesztés és a nyilatkozatok hitelesítése révén. A mára kialakult közjegyzői intézmény jogszab ályi alapjai az 1874. évi XXV. törvénycikkel kerültek lefektetésre, a törvénycikk részletesen szabályozta a közjegyzői működés szabályait, feltételeit. A törvény a közjegyző működésének illetékességi határait a közjegyző székhelye szerinti törvényszékhez i gazította. A szocialistakommunista jogalkotással 1849ben (sic!) megszűnt a közjegyzői hivatás tekintélye, amit jól tükrözött az illetékességi szabályok körében bekövetkező változás, miszerint a korábbi jogalkalmazási szinthez képest alacsonyabb fokra ker ült a vidéki közjegyzők illetékessége, ugyanakkor a fővárosi közjegyzők esetében megmaradt a törvényszéki, illetve a fővárosi bírósági illetékességi terület, illetékességük a főváros egész területére kiterjedt. (13.20) A közjegyzőség intézményének rendszer váltáskori újraszabályozásakor sajnálatos módon nem sikerült visszaállítani a vidéki közjegyzők esetében ezt a tekintélyt, amely eljárásuk illetékességi
