Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik a képviselőcsoportja részéről:
482 internethozzáférés tekintetében, illetve internethasználat tekintetében Európa többi országához képest növekedett. Ha gyorsabb lenne enne a stratégiának a megvalósítása, amit a „Digitális jólét” stratégiában fektettek le, még akkor sem biztos, hogy egyébként fel tudnánk zárkózni, mert jelen pilla natban mi az egyről a kettőre is lassabban jutunk el, mint a nyugateurópai országok ötről a hatra, tehát a versenyhátrányunk igenis nő. Jobb helyzetből indulva érnek el - mindjárt adatokkal alátámasztom azt, amit mondok - jobb eredményeket a nyugateurópa i országok, de még a környező országokat is említhetném, és a legextrémebb, talán a legjobb példa e tekintetben Észtország, amely szintén nem kellene hogy olyan extrémnek számítson Magyarország viszonylatában. Ha az előfizetések áráról beszélünk, mert maga a „Digitális jólét” alapcsomag is ehhez kapcsolódik, akkor az NMHH adatai alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarországon a hozzáférés mediánára 54 euró, ami a hatodik legmagasabb az Európai Unióban, a régi nyugati tagállamok mediánárának több mint kétszerese . Ha tehát csak az árat vesszük, önmagában összehasonlítjuk, akkor is azt látjuk, hogy az internetelőfizetés Magyarországon kétszer annyiba kerül, mint NyugatEurópában. És akkor még a fizetésekben fellelhető különbségeket nem is említettem. Ha ezt is bev esszük, akkor a legextrémebb példát fogom elmondani. Dániában 4 ezer euró az átlagfizetés, az internetelőfizetés átlagos díja mindössze 20 euró. Ha tehát az átlagbérhez viszonyítunk, akkor Magyarországon Dániához képest 23,2szer kerül többe egy állampolg árnak az átlagos internetelőfizetés, mint az említett tagállamban. Ez óriási versenyhátrányt jelent. Óriási versenyhátrányt jelent a tekintetben is, hogy az internet terjedését, az új használók bevonását is rendkívüli mértékben gátolja. Ha tehát nem fordí tunk komoly figyelmet arra, hogy Magyarországon minél hatékonyabb eszközökkel segítsük az internet elterjedését, a lakossági felhasználók körében is és egyébként a kkvk esetében a versenyhátrányuk csökkentése esetében szintén rendkívül fontos lenne, akkor Magyarország nem fogja tudni felvenni a XXI. században a versenyt Európa többi tagállamával. És nemcsak ez a versenyképességi szempont az, ami a XXI. században az internethozzáférés elősegítését alapvetővé kellene hogy tegye, hanem az a szemlélet, hogy k i kell egész egyszerűen mondanunk, hogy a XXI. században az internethozzáférés alapvető jog. Minden állampolgárnak alapvető joga Európában a XXI. században az, hogy internethozzáféréssel rendelkezzen. A fiatal generáció gyakorlatilag legtermészetesebb k özegének tekinti az internetes közeget, a virtuális közeget, ennek minden előnyével és hátrányával. De ha a magyar ifjúságkutatás eredményeit vesszük alapul, amelyet tavaly készítettek, akkor azt látjuk, hogy a szabadidő eltöltésében az öt legnépszerűbb te vékenység mind az internethez kapcsolódik. A mai fiatalok szabadidejüket legnagyobb részben kizárólag internetes térben töltik el - ez a helyzet. Hogy ennek milyen társadalmi következményei vannak, arról szintén lehetne vitát folytatni, de ma ez adottság s zámunkra, és a XXI. században egyre inkább terjedő adottság lesz. Nem beszélhetünk eleget arról, hogy az oktatásban milyen lehetőségek vannak, milyen lehetőségeket, távlatokat tud nyitni az internet, illetve az internethozzáférés, de említhetném az eközi gazgatás elterjedését, illetve az eszavazást is, az elektronikus szavazás lehetővé tételét, ami azért is különösen fontos, mert a Magyarországról NyugatEurópába vándorolt emberek esetében ez a kérdés nem megoldott. Nem szeretnék most pártpolitikai vitát kezdeményezni erről, hogy ez kinek az érdeke meg kinek nem az érdeke, de ma egy olyan magyar állampolgár, aki külföldön dolgozik vagy huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, de a magyarországi lakcímét nem szünteti meg, ő gyakorlatilag érdemben nem tud rés zt venni a választásokon, a magyarországi országgyűlési választásokon. Akár több száz kilométert kellene utaznia, ami nyilvánvalóan nem elvárható. Az elektronikus szavazás bevezetése az ő körükben is rendkívüli mértékben egyszerűsítené ezt, és lehetővé ten né, hogy ténylegesen össznemzeti legyen az Országgyűlés, őket se zárjuk ki a szavazati jogból. De a határon túli magyarok
