Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
483 esetében is sokat egyszerűsíthetne és biztonságosabbá tehetné azt a rendszert, ami most lehetővé teszi, hogy akár halottak helyett is leadják a szavazatukat. Nem elég kedvezményessé tenni az internetet, ingyenessé kell tenni. És nem egy ellenzéki demagógia a mi javaslatunk, hogy egy gigabájtos mobilinternetet biztosítson az állam mindenkinek, egyébként ezt körülbelül 10 milliárd forintbó l lehetővé lehetne tenni évente, hanem éppen az előbb is említett kkvk versenyképességének a javítását szolgálná, és a leginkább rászoruló rétegnek a folyamatos kizárását, illetve egyre inkább elszegényedését akadályozhatná meg. A leginkább rászoruló réte g kedvezményesen sem fog tudni internetet vásárolni, és azokban a közegekben, azokban a térségekben, ahol maga az internethozzáférés nem jelenti a hétköznapi élet részét, ott ez a kedvezmény nem fog tudni érvényesülni. Másrészt figyelembe kell venni a szo lgáltatók szempontjait is, tehát egy olyan területen, ahol alacsony a vásárlóerő minden esetben, ott a szolgáltatónak nem lesz piaca, nem lesz érdeke, hogy megjelenjen egyáltalán abban a térségben és nem is lesz verseny, ha nem biztosítjuk azt, hogy hozzáf érjenek ezek az emberek. Ez is indokolja azt, hogy igenis ingyenessé kell tenni az alapvető internethozzáférést Magyarországon. Még egy dologról kell beszélnem a fiatalok kapcsán: az a generációs szakadék, ami minden társadalomban, minden korban jelen v an, az az internet miatt talán még gyorsabban zajlik és még nagyobb feszültségeket tud okozni, ezért szükség lenne arra, hogy a felnőttképzés esetében is figyelmet fordítsunk arra, hogy a digitális kompetenciákat minél inkább fejlesszük és elterjesszük. A felnőttképzés rendszerében elsődlegesen olyan finanszírozott programok vannak, amelyek egyegy foglalkozás betöltésére készítik fel az embereket, és nagyon kevés olyan egyébként, amely akár nyelvi kompetenciákat erősít, akár digitális kompetenciákat vagy b ármilyen más kompetenciát. Tudom, hogy a „Digitális jólét” stratégia részben tartalmaz ilyeneket, és ami például a pedagógusok esetében nagyon fontos és kiemelt terület, az, hogy elindulnak ilyen programok, de ezt sokkal komolyabban kellene venni, mint aho gy abban a stratégiában is szerepel. Ez szintén kulcsfontosságú lesz a XXI. századi versenyképességünk kapcsán. Az, hogy a lemaradásunk milyen óriási, ahhoz még mondanék egy idézetet, amit egyik képviselőtársunk, L. Simon László mondott, és nagyon frappáns an fogalmazta meg azt, hogy mennyiben is van lemaradva Magyarország az internethozzáférés tekintetében. L. Simon László azt mondta: „Ha ez így folytatódik tovább, ahogyan most, jelen pillanatban az internetszolgáltatások területén állunk, akkor Magyarorsz ág súlyos versenyhátrányba kerül. A román hegyi pásztorok a Fogarasihavasokban olcsóbban interneteznek, mint mi idehaza, és egyébként bizonyos helyeken már nagyobb az internethozzáférés, mint nálunk az ország számos területén.” Hosszú évek ó ta probléma ez. Franciaországban, Németországban, Ausztriában sokkal magasabbak a jövedelmi viszonyok, mint nálunk, és valójában olcsóbban lehet hozzáférni a széles sávú internethez. (12.10) De Nyitrai Zsolt képviselő úr is azt mondta, hogy „az internet a szabadság műfaja, nem ezek az uralkodó trendek a világban, hogy megadóztassuk az internetet, hanem pont az, hogy sokkal inkább szabadabbá tegyük, sokkal inkább elérhetővé tegyük minden honfitársunk számára”. Ehhez az ingyenesség a legjobb megoldás, az a le ghatékonyabb megoldás, ami, még egyszer mondom, nagyságrendileg évi tízmilliárd forintos kiadást jelentene a központi költségvetésnek. Nagyon kérem a kormánypártot, hogy fontolják ezt meg, hiszen az előbb általam felsorolt érvek miatt is teljes mértékben i ndokoltnak látjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr.
