Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HENDE CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2348 Szeretném itt emlékeztetni önöket, hogy az Országgyűlés már döntött arról, hogy a közi gazgatásban dolgozó köztisztviselők illetménye, legalábbis a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozók illetménye egyes esetekben 30 százalékkal vagy még annál is nagyobb mértékben nőhet. Tehát a közigazgatásban dolgozó tisztviselőknél vagy tis ztségviselőknél már meglépte az Országgyűlés ezt az illetményemelést, tehát ott már megtettük azt a kormány javaslatára, hogy az életpályamodellt a szakmai teljesítményhez igazodó illetmény is biztosítja. Kérem azt, hogy támogassák az Országgyűlés Hivatalá ra vonatkozó elképzeléseket különösen azért, mert az Országgyűlés tisztviselői mindeddig kimaradtak az illetményemelésből, és ahogyan mondtam, az Országgyűlés olyan szervezet, amelynek tisztviselői a jellegénél fogva a legfontosabb munkát végzik az Országg yűlés, a törvényhozás életében, és arra is szükség van, hogy az ő karrierjük, az életpályamodelljük, ahogyan mondtam, ne a mindenkori politikai akarattól függjön, hanem egy objektív mutatótól függjön az ő előmenetelük, vagy évről évre az illetménynövekedés ük olyan mutatóktól függjön, amelyeket a politika csak nagyon áttételesen tud befolyásolni. Nyilván a nemzetgazdaság teljesítményét természetesen a politika befolyásolni tudja, de semmiképpen sem olyan értelemben, mint ahogyan a köztisztviselői illetmények nél az illetményalap költségvetési törvényben való fix rögzítése; ez egy más módja az illetményszámításnak. (13.50) Tehát hangsúlyozom, hogy ez nem lenne egyedülálló, az Állami Számvevőszék esetén már régóta, több éve ezt az illetményszámítást tartalmazzák a törvényeink. Semmi sem indokolja, hogy az Országgyűlés Hivatala más illetményszámítást alkalmazzon, mint az Országgyűlés ellenőrző szervének, az Állami Számvevőszéknek a hivatala. Az itt dolgozóknak legalább annyira fontos az, hogy egy objektív, a minde nkori politikától független illetménymeghatározás történjen. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatunkat. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselő je jelezte, hogy nem kívánja ismertetni álláspontját a vita során. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Hende Csaba képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. HENDE CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja rés zéről : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A demokratikusan működő jogállam egyik legalapvetőbb és egyben legfontosabb elvi tétele a népszuverenitás tana. Ez azt jelenti, hogy a hatalom forrása a nép. A választópolgárok adják meg a felhatalmazást a k özhatalom gyakorlására. A népszuverenitással egyenrangú másik jogállami garancia a népképviselet elve. Az ország ügyeinek megvitatását a honpolgárok a maguk közül választott képviselők összessége által megtestesített törvényhozó testületre bízzák. Hazánk A laptörvénye is rögzíti, hogy az állampolgárok négyévente megválasztják Magyarország Országgyűlésének képviselőit. Ezzel nemcsak a hatalomgyakorlásra és képviseletre való jogosultság száll a képviselőkre, hanem egyidejűleg az állampolgárok által megoldani k ívánt feladatok terhe is a vállukra nehezedik. Az Országgyűlés a kormányra hatást gyakorolva és azt ellenőrizve köteles a legmagasabb fokon alázattal és a nemzet iránti elkötelezettséggel megteremteni a magyar állam működésének kereteit. Szeretném mindehhe z hozzátenni, tisztelt Ház, hogy sohasem szabad elfelejtenünk köszönetet mondani azoknak a megbízható és kiváló képzettséggel rendelkező munkatársaknak, akik munkánkat és egyben magának az Országgyűlésnek, hazánk legfőbb népképviseleti szervének mindennapi működését segítik. Alkotmányos alapelv a civilizált demokratikus berendezkedésű államokban, hogy a parlamentek hatékonyan és mindenfajta illetéktelen külső behatástól mentesen lássák el funkciójukat. A Magyar Országgyűlés ezen alapvető követelményeknek me gfelelő működését az azt támogató, közreműködő