Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT
2347 tehát mindenekelőtt az országgyűlési köztisztviselők önálló életpályamodelljét tartalma zza ez a törvényjavaslat. Nyilván sokban hasonlít ez az önálló életpályamodell a köztisztviselők életpályamodelljéhez. Itt szeretném megjegyezni, hogy a kormány javaslatára az Országgyűlés már jelentős előrelépést biztosított a köztisztviselők számára, sok tekintetben béremelések, illetményemelések és azt mondanám, hogy igazi életpályamodellek bevezetésével segíti a közigazgatás munkáját. Itt az ideje, hogy ne csak a közigazgatás munkatársai kapják meg ezt az önálló életpályamodellt - azon túl egyébként, ho gy nyilván más állami szervezetek, például a rendvédelmi szervezetek, a honvédség és a rendőrség is már önálló életpályamodellt kapott az Országgyűléstől , úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés Hivatala köztisztviselői karának is önálló életpályát kell bizt osítani. Mit is jelent az önálló életpálya? Mit szoktunk életpályának nevezni egy köztisztviselő életében? Nyilván azt jelenti, hogy mindenki a szervezetben eltöltött munkája alapján, a képesítései vagy képességei alapján és az elvégzett feladatai alapján megfelelő bérezést kapjon, és számára az előmenetel lehetősége is biztosított legyen. Ehhez az szükséges, hogy nyilván egy olyan világos és átlátható karrierpályát lásson maga előtt a törvényben, ami számára motivációt jelent. Motivációt jelent az országgy űlési hivatal dolgozói számára az, hogy hogyan juthatnak egyről a kettőre, hogyan juthatnak feljebb ebben a bizonyos karrierrendszerben, ebben az életpályarendszerben. Nem mintha ez a köztisztviselőknél nem így lenne, a javaslatunk azonban, eltérően a közt isztviselők szabályozásától, az Állami Számvevőszékhez hasonlóan egy, az ország nemzetgazdasági képességeihez igazodó bérezésre és illetményrendszerre tesz javaslatot. Az Országgyűlés az Állami Számvevőszék esetén már 2011ben úgy döntött, hogy az Állami S zámvevőszék függetlenségét, szakszerűségét és az ott dolgozók karrierpályáját az segíti, ha a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez kötik a mindenkori illetmények emelkedését, azaz nem politikai akarattól vagy politikai szándéktól teszik függővé azt, hogy h ogyan változzon évről évre az illetmény az Állami Számvevőszéknél. Úgy gondolom, nemcsak az Állami Számvevőszéknél indokolt ez, amelynek speciális ellenőrző funkciója van, hanem az Országgyűlésnél is indokolt, hogy egy ilyen illetményrendszert vezessünk be . Tehát a jövőben az országgyűlési köztisztviselők, az országgyűlési tisztviselők bérezése a nemzetgazdaság teljesítményétől függne, egy bizonyos - nem untatom önöket - képlet alapján kiszámított illetményalapból számítják majd a jövőben az országgyűlési t isztviselők illetményét. Innentől kezdve, ha az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi, akkor emelkedni fog az országgyűlési tisztviselők illetménye, és ha az ország gazdasági teljesítménye erre nem ad okot, akkor, ha nem is változik majd a jövőben, de legalábbis nem csökken a tisztviselők illetménye. Szeretném leszögezni, még mielőtt valaki félreérti a javaslatunkat, hogy ez a javaslat nem vonatkozik az országgyűlési képviselőkre és az országgyűlési képviselőkből választott tisztségviselőkre. Ez kiz árólag úgymond a hivatalnokokra, az Országgyűlés Hivatalának apparátusára vonatkozik. Szeretném azt is hozzátenni, hogy a javaslat tartalmaz arra is utalást, hogy az Országgyűlésben dolgozó nem tisztviselői, köztisztviselői jogállású, hanem munkaszerződéss el foglalkoztatott munkavállalók számára is előrelépést jelent a jövőben ez a megoldás, tehát nemcsak a köztisztviselők láthatnak maguk előtt egy karrierpályát, hanem azok is, akik hosszabb ideje jó munkát végeznek, de nem a köztisztviselői jogviszony kere tében, hanem más szerződés alapján végeznek munkát. A sajtóban egy teljesen alaptalan és érthetetlen számháború bontakozott ki, hogy vajon mennyi lenne az az illetményemelés, ami ebből a törvényjavaslatból következik. Áltagosan 45 százalékos illetményemelé sre kerülhet sor. Az „átlagos” szót szeretném hangsúlyozni, mert nyilván vannak, akik ennél kevesebb, vagy vannak, akik ennél magasabb illetményemelésben részesülhetnek.
