Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2322 Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónok i felszólalások következnek. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nem zeti Emlékezet Bizottságát az Országgyűlés az Alaptörvény O) cikk (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi, CCXLI. törvény állította fel. A bizottság törvény szerinti feladata a kommunista diktatúráva l kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, valamint a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében együttműködés az ügyészséggel. A Nemzeti Emlékez et Bizottságának tagjait, valamint a munkájukat segítő történész és jogász kutatókat kettős célkitűzés vezérli. Elkötelezettek aziránt, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a kommunista diktatúra áldozatainak emléke előtti tisztelgéshez, emlékezetük méltó megő rzéséhez, hozzájáruljanak a magyar társadalmat ért veszteségek feltárásához, a korszak generációkon át ható egyéni és kollektív traumáinak bemutatásához. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a Nemzeti Emlékezet Bizottsága mint testületi szerv munkájának elősegítése, a testületi működés egyes eljárási elemeinek pontosítása, racionalizálása, a működés hatékonyabbá tétele érdekében. A javaslat tartalmazza továbbá a bizottság és a hozzá tartozó hivatal több mint hároméves működése során kialakult tapasztalat szerinti, a gyakorlatban nehezen alkalmazható rendelkezések törlését, illetve egyes rendelkezéseknek az általános gyakorlathoz történő igazítását. A bizottság tudományos munkájának megkönnyítése, az elnök és a bizottság együttműködésének elősegítése, vala mint a bizottság mint testület hatékony működése és munkaszervezési kérdések rendezése érdekében a működési szabályokat közelíteni kell, közelíteni szükséges egyéb, szintén testületi formában, hatékonyan működő intézmények szabályozásához. Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat e célok megvalósulását segíti elő. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterház y Attila képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. (11.50) MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elolvastam az indoklást, és most hallgattam Répássy képviselő urat is, hogy mi indokolja ezeket a változtatásokat, és bevallom őszintén, nem pontosan értem. Ha abból indulok ki, hogy önök miért hozták létre a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, akkor azok a javaslatok, amelyeket önök most megfogalmaznak, teljesen irracio nálisak a történetben. Tehát azzal érvelni, hogy azért van szükség, hogy bizonyos korlátozásokat feloldjunk, mert ad 1. a takarítónőnek ne kelljen kitölteni egy formanyomtatványt; ad 2. azok, akik még élő tanúk, el tudják mondani, hogyan működött egy bűnös rendszer - nem pontosan értem: ezért fizetni kell nekik? A bűnbánó pentitónak fizetni kell azért, hogy elmondja az információt? Akkor az nem pentitó, hanem adott esetben megvásárolt információ - egy. Kettő: tessék nekem megmondani, mi a hitelessége egy il yen információnak!? Tehát ha én nagyon bűnbánó vagyok, akkor valószínűleg úgy akarom elmondani a történetet, hogy rajtam kívül mindenki bűnös volt meg felelős, kivéve én. Tehát ha valaki ennyire bűnbánó, én azon kezdenék el gyanakodni, hogy vajon miért let t hirtelen, huszonvalahány évvel a rendszerváltás után ilyen bűnbánó az illető, mert ha ez 1990ben van, akkor értem, vagy ’92ben, vagy az Antallkormány idején. Még azt is megérteném, ha az első Orbánkormány idejében bűnbánóak lettek ezek az emberek. Na most, ha meg a pénz a motiváció, akkor mi a hitelessége annak az információnak, kérem, amiért fizetni kell? Az nem bűnbánást jelent.
