Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
2316 (Mesterházy Attila: Így van!) Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban. - Vantara Gyula közbeszól.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Onnan folytatom, ahol az elnök úr abbahagyta, amikor felült a székre. A családbarát intézkedésekről beszéltek önök. Azt a mondatot mondtam tartalmilag, hogy családbarátnak tekinthetőe egy olyan intézkedés, amely gyakorlatilag nyerészkedés az em berek kárára; nyerészkedés az emberek kárára, hiszen nagyságrendileg mintegy 300 milliárd forintos nagyságrendű pénz nem az embereknél landolt, nem az ő terheik kiváltását szolgálta, hanem a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatilag a magáévá tette akkor, amikor a svájci frank és az euró átváltása megtörtént. Nyilván nem a felvételkori árfolyamon történő átváltásra, forintosításra került sor. Szeretném jelezni, hogy ennek a 300 milliárd forintnak a sorsa egyébként úgy alakult, hogy alapítványok feltőkésítésére hasz nálták. Itt most már át lehetne térni ennek kapcsán a „közpénz elveszíti a közpénzjellegét” című történetre, Kósa Lajostól sokan másokig. Azt szeretném ezzel érzékeltetni önöknek, hogy ahelyett, hogy azoknak az embereknek nyújtottak volna kézzelfogható seg ítséget, akik elszenvedték 2001ben a devizahitelezéssel kapcsolatos intézkedéseik tartalmiságát - mondom, Orbán, Matolcsy, Járai, ismerik a neveket, ugye , önök olyan irányba vitték, hogy hol, hogyan, miképpen lehet ezeket a pénzeket olyanná tenni, hogy egyrészt, ha lehet, láthatatlanok legyenek, másrészt, ha lehet, olyanok érdekét szolgálják, akik erre abszolút módon nincsenek rászorulva azokkal szemben, akik pedig mértékadó módon igényt nyújthattak volna be a segítségre. Önöket ez nem érdekelte, önöket csak az érdekelte, hogy igazságtalan módon azokat segítsék, akik önöknek kedvesek. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Mesterházy Attila: Így van!) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételten a képviselő úrnak van felszólalása a no rmál időkeret kapcsán? (Gúr Nándor jelzésére:) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Teleki László képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ország gyűlés! Azért kértem szót, mert amikor a törvényről beszélünk, akkor világosan többen is elmondtuk, hogy támogatjuk a törvényt, mert jónak tartjuk és fontosnak tartjuk, viszont amikor a devizahitelesekről van szó, akkor nem lehet, hogy ellenzéki képviselő ne álljon fel, és azt ne mondja, hogy 140 ezer család vár arra, hogy megoldás legyen a lakhatási kérdésükben. Ezt természetesnek kell hogy vegyék, és ne próbálják meg akár Mesterházy Attilát, akár bárkit olyan helyzetbe hozni, hogy nem a törvényhez szólt h ozzá. Igenis ahhoz szól hozzá akkor, amikor önök arról beszélnek, hogy mi követtük el azt a történelmi bűnt, hogy a devizahiteleseket olyan helyzetbe hoztuk, ami abba a spirálba vitte őket, ami az eladósodáshoz vezetett. Önök nem tettek semmit az elmúlt ny olc évben sem; most már nemcsak önök nyolcévezhetnek, hanem akár mi is, mert közel nyolc éve kormányoznak. Mit tettek annak érdekében, hogy ezek a családok méltó körülmények közé kerüljenek akár banki támogatással, amiből egyébként leszedték a kamatokat, a kár pedig kormányzati forrásokból, hogy megsegítsék ezeket a családokat? Én akkor kimondom: semmit, mert az a 140 ezer család még jelenleg is földönfutó Magyarországon, és nincs mit tenniük. Mindenhova mennek, és mi, politikusok pedig nem akarjuk meghallan i az ő üzenetüket, szavukat, hogy segítsetek már, képviselők, segítsék azokat az embereket, akik ilyen méltatlan
