Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló... - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
217 ezek a jogszabályok, nem lehet az illetékfeljegyzési jogot, illetve a költségmentességet számára megadni, még akkor sem, ha a feltételek egyébként fennállnának, hiszen rosszhiszeműség esetén ezeket meg kell vonni. Ez mindenféleképpen az eljárások számának a csökkentéséhez vezet, illetve az eljárások gyorsít ásához fog vezetni. Az, hogy ezek a jogszabályok jóke, elégségeseke, ezt majd a bírósági gyakorlat fogja megítélni. A bírósági gyakorlat lesz az, amely majd ítéletet fog mondani ezekről a jogszabályokról, hogy valóban alapos volte, valóban jóke ezek az új jogintézmények, és valóban a mai társadalmi igényekhez vane igazítva a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, a nemperes eljárási szabályok, a költségmentesség, illetve önmagában a polgári perrendtartás. Úgyhogy erről a kor és a társada lom mindenféleképpen ítéletet fog mondani. Kíváncsi vagyok, hogy mikor fogunk ehhez hozzányúlni, mikor fogjuk ezt majd újra tárgyalni, és mikor fogjuk módosítani, mikor jönnek be az újabb módosítók. Azt gondolom, hogy elég hamar, de mint elmondtam, az alap vető koncepcióval volt problémánk, amelyet már a polgári perrendtartással kapcsolatos vezérszónokinkban is elmondtunk, illetve azt követően is elmondtunk. Mindezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom tartózkodni fog ezeknek a jogszabályoknak az ügyében. Kös zönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoport ja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A januárban hatályba lépő új polgári perrendtartással és a vonatkozó jogszabályi környezet módosításával az 1945 utáni magyar jogalkotás legtartósabb szabályozása u tolsó hónapjainak vagyunk tanúi. Persze a hamarosan, 64. életévében hatályát vesztő polgári perrendtartás a szétmódosított jogszabályok mintapéldánya. A bőven három számjegyű Pp.módosítás következtében - megjegyzem, csak 2010 óta több tucat alkalommal nyú ltak hozzá - egy koherenciazavaroktól nem mentes, sok tekintetben elavult, folyamatosan toldozgatott perjogi szabályozás felváltása történik meg januárra. Ugyanez igaz nagy részben a kapcsolódó jogszabályokra is. Ezt a törekvést, és az igazságügyi tárca eh hez társult alapos előkészítő tevékenységét az LMP természetesen látja és elismeri, az elavult, koherenciazavaros, állandóan módosított jogszabályi környezet ugyanis lábbal tiporja a jogbiztonságot. A mostani precíz és inkluzív jogszabályelőkészítés nem m entesíti azonban a FideszKDNPkormányok hét évét a jogállammal szemben elkövetett egyik legnagyobb bűne alól, ami éppen a jogbiztonságba vetett hit felszámolása volt. Nem ez az első időszak, amikor ötletszerű, a következmények ismerete nélkül elfogadott j ogszabályok aláássák a közbizalmat, de a magyar parlamentarizmus közelmúltjában példátlan az elmúlt hét év gyakorlata. Alapvető törvények folyamatos, előkészítési, felkészülési idő nélküli, majd visszaható hatállyal hatályba léptetett módosításai, gyakran változó jogalkotói álláspontok és állandó korrekciós kényszer jellemzi a jogalkotást. A jogalkotás komolyan vehető keretek hiányában kiszámíthatatlan, az eljárási szabályokat a kormánytöbbség nem tartja be, hiszen következmények nélkül figyelmen kívül hagy hatja azokat. Márpedig ennek következményei vannak, méghozzá egyre súlyosabbak. Nemcsak a kormányba és a kormányzásba, hanem a jogalanyoknak az állam és jog kiszámíthatóságába vetett hite is megingott. Ezt visszaadni sok év következetes jogalkotása, jó kor mányzása tudná csak, és az olyan jogszabályelőkészítő munka, amelyet szerencsére az új polgári perrendtartás és kapcsolódó jogalkotás során viszont megtapasztalhattunk. Az előttünk fekvő három törvényjavaslat együttes általános vitája során én elsősorban csak a harmadik javaslatra fókuszálok, azaz a polgári és közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazott költségmentességre és költségfeljegyzési jogra.
