Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló... - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
218 (17.00) Az LMP politikai vezérfonala, hogy kiemelt figyelmet kell fordítanunk azokra a társadalmi csoport okra, amelyek érdekérvényesítő képessége gyengébb, a demokrácia egyik legfontosabb fokmérője ugyanis éppen az, hogy a köz hogyan viszonyul a gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező társadalmi csoportokhoz. A jogérvényesítés akadályai közül vitatha tatlanul a költségtényezők foglalják el az első helyet. A modern társadalmakban a jogviták megoldása és ezen belül különösen a per drága luxuscikk. Ugyan az állam fizeti a bírák és az adminisztratív személyzet munkabérét, és biztosítja az ügyek tárgyalásáh oz szükséges infrastrukturális hátteret, de a viták rendezésének jelentős részét, ilyen például az eljárási költségek vagy az ügyvédi munkadíj, a feleknek kell viselniük. Azok a felek, akik a jogérvényesítéshez megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek, nyil vánvalóan előnyben vannak azokkal szemben, akik ilyen kiadásokat nem kockáztathatnak meg. A költségkedvezmények kiemelkedő szerepet töltenek tehát be az esélyegyenlőség biztosításában, illetve hozzájárulnak a költségkorlátok leépítéséhez, ezáltal a társada lom alacsonyabb jövedelmű rétegei számára is lehetővé teszik a joghoz jutást és az igazságszolgáltatás elérhetőségét. Ugyanakkor a költségmentesség a jólétiállamberendezkedés keretei között már kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a vagyontalan rétegek számára h athatós segítséget nyújtson a jogaik eléréséhez. Ennek oka részben az, hogy a polgári perként meglévő jogviták közt látens jogi konfliktusok hatalmas tömege húzódik meg, amelyek megoldásához a szegényjog gyakorlatilag semmiféle segítséget nem képes adni. M ásrészt a költségmentességben részesülés feltétele alapvetően elhibázott, a bíróság előtti jogérvényesítés költségei ugyanis távolról sem igazodnak a primer létfenntartáshoz szükségesnek vélt költségekhez, illetve az e téren érvényesülő állami szociálpolit ikához. Az LMP szükségesnek tartaná például a személyes költségmentesség körében fokozottan figyelembe venni az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, a lakhatási válság kérdéskörét is. Ennek érdekében a jogosultság feltételrendszerében nem általában a va gyon, hanem a saját tulajdonú lakóingatlan szerepeltetését tartjuk megfelelőnek a jövedelmi viszonyok kiegészítéseként. A költségkedvezmények célja az lenne, hogy a felek számára a bírósághoz való fordulás jogát biztosítsa, de nem csak formális értelemben: az tekinthető ugyanis rászorultnak, azt illeti meg a költségkedvezmények valamelyike, akinek az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szüksége van. A jogállamiság egyik alapvető követelménye az alapjogok érvényre juttatásának a követelménye. A jogérvényesítéssel összefüggő alapjogok, így különösen a bírósághoz fordulás joga és a bíróság előtti esélyegyenlőség joga tekintetében az államnak intézményvédelmi kötelezettsége áll fenn, aminek folytán az állam köteles megteremteni azokat a jogszabály i és intézményes feltételeket, amelyek szükségesek a hatékony jogérvényesítést garantáló intézményrendszerhez. Az állam kötelezettsége az tehát, hogy megteremtse a bírói vagy közigazgatási út igénybevételének valóságos lehetőségét, ami azt jelenti, hogy az egyéni jogérvényesítés nem lehet függvénye az egyén jogi, gyakorlati ismereteinek, illetve anyagi viszonyainak. Az államnak tehát olyan támogatási rendszert kell kiépítenie, amely kompenzálja, kiegyenlíti a jogi ismeretekben vagy az anyagi lehetőségekben mutatkozó esetleges hiányosságokat, és a jogi képviseleti költségeken túl kiterjed a bírósági eljárással kapcsolatos feladatokra is. Ez messze nem csak az alapvetően formális szempontokon alapuló költségkedvezményi rendszer, a joghoz jutás kapcsán ugyanis nem csak a rászorultság fontos költségszempontból. Kiemelten kell foglalkozni emellett például csoportok és közös érdekek képviseletének problémáival is. Az LMP üdvözölte az új Pp. kapcsán a kollektív igényérvényesítés szabályainak bővülését, azonban keves ellte azokat. Sólyom László például már 1980ban konstatálta Környezetvédelem és polgári jog című munkájában a polgári jog és a perjog alárendelt helyét a környezetvédelem terén. A helyzet sajnos nem sokat változott, a környezetvédelem azóta is
