Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
216 többség van, az önkormányzati rendeletek minél szűkebb körben legyenek támadhatóak a lakosság részéről. (16.50) Azt gondolom, hogy egyértelmű közérdek az, hogy ezek az önkormányzati rendele tek az alkotmánnyal összeegyeztethetők legyenek, ne legyenek benne alkotmánysértő rendelkezések, hogy a mulasztásos törvénysértéseiknek, mulasztásos rendeletalkotási vétségeiknek tegyenek eleget az önkormányzatok, és ezekre is bárki ingyenesen tudja felhív ni a figyelmet. Ezért ezt a magunk részéről nagyon fontosnak találjuk. Erre majd szeretnék választ kapni államtitkár úrtól, mert ha így van, akkor mindenféleképpen ide módosítót kellene beadnunk. Ha áttérünk a másik két jogszabályra, amely ezzel együtt a p olgári perrendtartás hatálybalépésével kapcsolatos módosításokhoz kötődő jogszabályokhoz kapcsolódik, itt a polgári nemperes eljárásokra alkalmazandó szabályok az első. Ennek az érdekessége az, hogy korábban még ilyenfajta kódex nem volt, ahol a nemperes e ljárások szabályait egybegyűjtötte volna egy darab törvény, és ezt kellett volna alkalmazni. Általában a polgári perrendtartás szabályait kellett a nemperes eljárásokra is alkalmazni, illetve speciális szabályok voltak az egyes nemperes eljárásokra. Itt, m int ahogy már hallottuk az előterjesztőtől, illetve több felszólalótól is, több mint százféle nemperes eljárásról beszélünk, illetve ezeknek az eljárásoknak a nagy száma is indokolja azt, hogy ez egy önálló törvényben legyen szabályozva, hiszen én is megdö bbentem akkor, amikor láttam, hogy több mint egymillió ügyről van szó, egymillió nemperes eljárásos ügyről van szó. Tehát ebben az esetben, azt gondolom, hogy mindenféleképpen szükséges ez a fajta szabályozás. Ha már új polgári perrendtartás van, új köziga zgatási perrendtartás van, akkor a nemperes eljárások esetében is érdemes egy ilyen új jogszabályt hozni. A harmadik törvény a költségmentességekkel kapcsolatos jogszabály, amelyet a peres és a nemperes eljárásokra is egyaránt alkalmazni kell. Ebben elég r észletekbe menően van szabályozva, hogy kik rendelkezhetnek személyes költségkedvezménnyel, költségmentességgel, illetve illetékfeljegyzési joggal. Valóban, mint már korábban előttem felszólaló képviselőtársam is jelezte, a költségmentesség engedélyezése e setén a 28 500 forintos mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege elég minimális, még akkor is, ha a törvény a későbbiek során próbál magyarázatot adni, hogy ebben minden esetben az egy főre eső jövedelmet kell számítani. Tehát ha itt azt nézzük, hogy van tényleg, mondjuk, egy 30 ezer forint jövedelemmel rendelkező magánszemély, akinek van egy gyermeke, akkor már nyilván itt az egy főre eső jövedelmet kell majd számításba venni, és így akár még az is lehetséges, amit Bárándy képviselőtársam mondott, hog y egy közmunkásnak a fizetéséből még ő is be fog férni adott esetben a költségmentes kategóriába; ha legalább még két gyereke, két eltartottja van két szülőnek, akkor már három gyerek esetén valószínűleg meg fogja kapni a költségmentességet. De azt is látn i kell, hogy számtalan kisnyugdíjas, illetve rokkantnyugdíjas problémája, akiknek valóban 28 500, 30 ezer, 32 ezer forint a nyugdíja. Ott nagyon súlyos problémát jelent a nyugdíjasoknak, már általában már nem beszélhetünk eltartott gyermekről, kifizetik a lakásuk rezsijét, azt sem tudják ebből a pénzből kifizetni, akkor már semmilyen formában nem telik arra, hogy akár jogos igényeiket a bíróságon érvényesítsék. Hál’ istennek, azért van ara lehetőség, hogy a bíró mérlegelési jogkörében változtasson ezen, és amennyiben úgy látja, hogy mégis egyébként lehetetlen lenne számára a pereskedés, akkor magasabb jövedelem esetén is megadhatja a költségmentességet. Ugyanez vonatkozik az illetékfeljegyzési jogra. Ott is ez a 30 százalékos arány is elég alacsony, azonban, ha a mérleg másik serpenyőjét megnézzük, akkor azt is látni kell, hogy sokan szórakozásból pereskednek, és ezeket is ki kell zárni valamilyen szinten a bírósági eljárásokból. Nagyon helyes az a kitétele ennek a költségmentességgel kapcsolatos új jogszabál ynak, amit egyébként a korábbi jogszabály is meghatározott, hogy amennyiben teljesen alaptalan, és előre látható, hogy teljesen megalapozatlan a felperes követelése, abban az esetben nem érvényesíthetőek
