Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
215 Említettem, hogy jogtechnikai és érdemi része is van ennek. Ha már érdemi részről, érdemi módosításokról beszélünk, akkor mi is hiányolunk belőle néhány dolgot, amit jó lett volna beletenni. Ilye n a végrehajtási törvény módosítása, amit többször is javasoltunk már. Például az adósnak a vele egy háztartásban élő, mozgásban korlátozott hozzátartozó érdekében is használt gépjármű esetében legyen korlátozása a végrehajtásnak. Illetve a havi letiltások százalékos arányának csökkentése is volt már többszörös jobbikos javaslat, amire, ha már érdemben hozzányúltunk, érdemes lett volna esetleg erre is kitérni. De ilyen lett volna az adósságrendezési eljárással kapcsolatos törvény, ami magáncsődeljárás néven híresült el, ami, a gyakorlat is bizonyítja, jó néhány éves alkalmazása alatt oda jutott el, hogy néhány száz esetben nyújtott bármilyen segítséget. Illetve nem is biztos, hogy segítséget nyújtott, csak voltak, akik belefértek ebbe a keretbe, akiknél egyá ltalán szóba jöhetett a magáncsőd intézményének alkalmazása. Azt gondolom, ha már ehhez is hozzá lett nyúlva, akkor itt is érdemben lehetett volna olyan módosításokat is beletenni, hogy valóban segítséget nyújtson a rászoruló családoknak. Vannak olyan módo sítások is ebben a törvényben, amelyeket az idén alkottak, az idén fogadtak el, illetve amelyek még nem is léptek hatályba. Ezzel kapcsolatban éppen a kormány és a FideszKDNP parlamenti többsége volt az, amikor ilyen jogszabályhoz akartunk hozzányúlni, il yen törvényt akartunk módosítani, amelyik azt mondta mindig, hogy ehhez ne nyúljunk hozzá, ennek majd az életben kellene kiállni a próbát. Közben úgy tűnik, hogy olyan módosítások is voltak, hogy még hatályba sem lépett a törvény, és már rájöttek arra, hog y ebben a formában ez nem fog működni, ezért is kellett már azokat a módosításokat megtenni. A sok módosításra azért is szükség van, mert az új polgári perrendtartás alapvetően teljesen más szerkezetben tárgyalja az eljárást, mint ahogy az eddig volt. Nyil ván a perfelvételi szakasz és az érdemi tárgyalási szakasz elkülönülése és ezek eljárási szabályainak és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazása minden esetben megkívánja, hogy hozzá legyen igazítva az élet minden területéhez. Ezek olyanfajta mód osítások, amelyek miatt szükséges ilyen nagy terjedelemben a korábbi jogszabályok módosítása. Az illetéktörvénnyel kapcsolatban szeretnék egy dolgot kiemelni. Azt látom, hogy igazán érdemi dolgok nem történtek, inkább szinte kizáró lagosan csak a jogszabályi hozzáigazítás van az illetéktörvényben. Azonban van egy törvény, és ezt kérdezném is államtitkár úrtól, hogy jól látome, ha viszont jól látom, ezzel maximálisan nem értek egyet. Ez pedig az, hogy a hatályát vesztő szabályok közö tt van az 56. § (5) bekezdése. Az eddigi illetéktörvény kimondta, hogy a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemp eres eljárás illetékmentes, és ez most hatályon kívül helyezésre került, és bekerült az általános szabályok közé, aminek alapján a közigazgatási per, ha jól értettem, illetékfeljegyzési jogot fog csak élvezni. De semmiféleképpen nem fogja ugyanazt az illet ékmentességet megkapni, amit eddig megkapott. Tehát ez azt jelenti, hogy amennyiben bárki az önkormányzati rendeletet alkotmánysértőnek találja, és Magyarországon ez gyakorlat volt, hiszen nyilván az állampolgárok érdekeit sérti egy alkotmánysértő önkormán yzati rendelet, akkor nem kellene ahhoz kötni egyáltalán az állampolgári igény érvényesítését, hogy vajon lesze pénze arra, hogy az illetéket ebben az esetben kifizesse. Azt gondolom, hogy a korábbi jogszabály mindenféleképpen jobb volt, ami teljes illeté kmentességet adott. Ugyanez vonatkozik azokra a mulasztásokra is, amikor köteles lenne egyegy önkormányzati rendelet meghozatalára vagy módosítására a helyi önkormányzat, de nem teszi meg, és ezért az Alkotmánybírósághoz fordul valaki, akkor ebben az eset ben is legyen meg a korábban megszokott illetékmentessége. Azt gondolom, hogy ezzel az állampolgári jogok fognak szűkülni pontosan egy olyan fontos területen, ahol nem lenne szabad. Nem szeretném azt, ha a kormányzati szándék az lenne, hogy azokban az önko rmányzatokban, ahol nyilvánvalóan jelenleg még 2019ig kormányzati
