Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
206 Szoros an kapcsolódik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez a törvénycsomag másik javaslata, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, v alamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló előterjesztés. Az előterjesztés két részből áll: általános és különös szabályokat tartalmazó fejezetekből. Az általános rész a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó általán os rendelkezéseket határozza meg. A javaslat különös részében személyi állapotot érintő és családjoggal összefüggő polgári nemperes eljárások kapnak helyet. Az előterjesztés általános részének jelentősége, hogy egy helyen, egy jogszabályban foglalja össze azokat az új Pp.től a polgári nemperes eljárások sajátosságaira tekintettel eltérő szabályokat, amelyek valamennyi bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesülnek, ha az adott eljárást szabályozó törvény másképp nem rendelkezik. Már a polgári perrendta rtás kodifikációja során felmerült az igény arra, hogy a nagyszámú és sokféle eljárásrendet követő polgári nemperes eljárások közös szabályai mint a nemperes eljárások általános szabályai kerüljenek meghatározásra, de az új Pp. kodifikációja során abban a kérdésben is döntés született, hogy e szabályozásnak nem lenne megfelelő helye a perrendtartási kódexben, így külön törvény megalkotása vált szükségessé. E tekintetben a javaslat a bírósági polgári nemperes eljárások kódexének tekinthető, amely régi hiányt pótol, mert mind a közjegyzői, mind a közigazgatási nemperes eljárásoknak évek óta van ilyen kódexjellegű törvényi szabályozása. Fontos kiemelni, hogy a javaslat kizárólag a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra állapít meg szabályokat, sem a közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárásokra nem vonatkozik a javaslat, sem a közigazgatási nemperes eljárásokra. A szabályozás kialakításánál kihívást jelentett, hogy a bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárások száma a 2016. évi statiszt ikát alapul véve meghaladja az egymilliót, melyek közül a polgári ügyek száma közel 700 ezer. Ezek az eljárások jellegüket tekintve is nagyon különbözőek, több mint százfajta polgári nemperes eljárás létezik. E nemperes eljárások heterogén jellege indokolj a, hogy a törvényjavaslat csak azokat a legfontosabb, az új Pp.től való eltérést jelentő legalapvetőbb szabályokat jelenítse meg, amelyek - természetesen kivételt engedve - valamennyi polgári nemperes eljárásban alkalmazandók. Ezek közül ki kell emelni, h ogy a nemperes eljárások nem különülnek el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, amely kézenfekvőnek tűnhet, pedig vannak kifejezetten perszerű nemperes eljárások, ahol bizonyítást vesz fel a bíróság, és tárgyalást tart, például a szellemitulajdonvéde lem, iparjogvédelem területén, így rendelkezni kellett arról, hogy az osztott perszerkezet még a perpótló nemperes eljárásokban sem alkalmazható. (16.00) Szintén fontos eltérés az új Pp. szabályaitól, hogy a polgári nemperes eljárásokban főszabály szerint nincs helye magánszakértő alkalmazásának, mert az új Pp.beli konstrukció az ellenérdekű felek meglétére, a kontradikcióra épül, nemperes eljárásokban jellemzően nincs ellenérdekű fél. Emellett a polgári nemperes eljárások körében rendelkezni kell a peres eljárásokra irányadó és alapvetően ott értelmezhető ítélkezési szünet főszabályként történő kizárásáról. A javaslat különös részében öt személyi állapotot érintő és családjogi tárgyú nemperes eljárás nyer szabályozást. Ezeknek az eddig jellemzően rendeleti szinten szabályozott polgári nemperes eljárásoknak a törvényi szintű szabályozását meg kell teremteni az Alaptörvény I) cikkének (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel, amely szerint alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat csak törvé ny állapíthat meg. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a javaslatban szabályozott egyes eljárások jelenlegi szabályait az 50es, 60as években alkották meg, így azok felülvizsgálata és korszerűsítése időszerű. A javaslatban kap helyet az emberi jogképessé get érintő holtnak nyilvánítási és halál tényének megállapítása iránti eljárás. Elfogadása esetén a javaslat szabályai a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. IM rendelet helyére lépnek. A
