Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
207 tár sadalombiztosítási jogszabályok szerint a hozzátartozó jogán igénybe vehető juttatások szempontjából halálnak minősül az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapítja, így az eltűntnek nyilvánítási eljárás szabályai is törvényi szintű szabályozást te sznek szükségessé, amelyek a holtnak nyilvánítási eljárásra adnak utaló szabályokat. A javaslat elfogadása esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában meghozott 105/1952. MT re ndelet szabályait váltja fel. Az új Pp. megalkotásánál fontos cél volt, hogy a törvény lehetőség szerint csak a peres eljárások szabályait tartalmazza, ezért már nem tartalmazza a Ptk. hatálybalépésekor az 1952. évi III. törvény XVI/A. fejezete alá beiktat ott, az apaság vélelmének nemperes eljárásban történő megdöntésére irányuló eljárást, így e peren kívüli eljárás is a javaslatban kap helyet. Törvényi szintű szabályozást igényel a házastársak személyi viszonyaitól elválaszthatatlan, a házastársi vagyonköz össég házassági életközösség alatti közös kérelemre történő megszüntetését célzó bírósági nemperes eljárás. Ez az eljárás a hatályos szabályok szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezése k tárgyában meghozott 105/1952. MT rendeletben nyert szabályozást. A javaslat elfogadása esetén a házastársi vagyonközösség megszüntetését célzó nemperes eljárás több vonatkozásban elavult szabályozását váltja fel, és egyértelmű szabályokat ad arra nézve, hogy a vagyonközösség megszüntetése mikor tartozik peres és mely esetekben nemperes eljárásra, megteremtve ezzel az összhangot a Ptk. rendelkezéseivel is. Ahogyan arra korábban utaltam, a javaslat szorosan kapcsolódik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez. Ennek oka, hogy a törvényjavaslat szabályainak kialakítása már a nemperes törvényjavaslat rendelkezéseire is figyelemmel történt, így az abban módosított egyes bírósági polgári nemperes eljárások már a nemperes törvényjavaslatra mint mögöttes jogforrásra történő hivatkozást is tartalmaznak. A közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárások szabályainak meghatározása is a bírósági nemperes eljárások szabály aival összhangban történt. A törvénycsomag harmadik eleme a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló előterjesztés. Az állam kötelezettsége olyan intézményrendszer működtetése, a melynek keretében támogatás nyújtható a jogvitában érintett felek számára azért, hogy a jogérvényesítésnek ne legyen akadálya a jogi ismeretek hiánya, illetve az sem, hogy a fél az eljárás során felmerülő költségeket jövedelmi és vagyoni helyzete miatt nem képes megfizetni. Erre tekintettel a jogi segítségnyújtásról szóló törvény döntően rászorultsági alapon, perben, illetve peren kívüli jogi képviseletet biztosít, és a támogatott személyt mentesíti a képviselet költségeinek az előlegezése vagy viselése aló l. Másfelől az illetékekről szóló törvény, továbbá az egyes eljárási törvények az eljárások miatt felmerülő költségek előlegezése vagy viselése alóli mentességet eredményező költségkedvezményeket biztosítanak. Ez utóbbi törvények sorába tartozik az új Pp. is, amely a hatályos perrenddel egyezően ismeri és szabályozza a költségkedvezményeket, köztük a költségmentességet és a költségfeljegyzési jogot. A Pp. ugyanakkor e két költségkedvezmény tekintetében is csak azok tartalmára, időbeli hatályára és a bíróság döntési hatáskörére vonatkozó szabályokat tartalmazza, a további rendelkezések meghatározását külön jogszabályra utalja. A javaslat ennek megfelelően a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog részletes szabályainak megteremtésével biztosítja, hogy az Alaptörvény szerinti bírósághoz fordulás joga azokat is ténylegesen megillesse, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik folytán képtelenek fedezni az eljárás során szükségszerűen felmerülő költségeket. A szabályozandó életviszonyok eltérősége okán a költségm entességre és a költségfeljegyzési jogra irányadó részletes rendelkezések az illetékkedvezményeket szabályozó illetéktörvénybe és a pártfogó ügyvédi képviselethez kötődő kedvezményt szabályozó jogi segítségnyújtásról szóló törvénybe nem illeszthetők be. Az önálló
